utazások: Ostffyasszonyfa, Csönge, Kemenesmihályfa, Mesteri

Vásárlási szándékkal mentem a Győr – Moson – Sopron megyébe a Rába közeli Cirákra.

Odatartva Ostffyasszonyfa erdejénél hadifogoly temetőre hívta fel figyelmemet egy tábla. A földúton pár száz méter után érni a rácsos zárt kapuhoz.

hadifogolytemető

Az Osztrák – Magyar Monarchia egyik legnagyobb első világháborús hadifogolytábora itt volt. Négyéves működése alatt közel 150 ezer embert – főleg oroszokat, olaszokat, románokat - őriztek a kerítéssel zárt területen. A barakkváros mára nyomtalanul eltűnt csak a temető őrzi mementóként az itt élők emlékét.

A gyér forgalmú 8451 számú útra visszatérve hamarosan az 1996-ban épült Pannonia Ring motor - és autóversenypálya mellett haladtam el.

Pannonia Ring

A hétszáz lakosú faluba érve először az egykori Ostffy kastélyból önkormányzati funkciót kapott épület keltette fel a figyelmemet. Egykori elpusztult vára helyére építették a XVIII. század derekán. Főbejárata és a park felőli oldaláról is megnéztem.

Ostffy kastély Ostffyasszonyfa

A főutcán a templomtér előtti sarkon egy bástya magasodik két márványtáblával. Egyiken a világháborús hősök névsora, a másikon Kocsis József koronaőrnek állít emléket.

Ostffyasszonyfa emlékbástya

A katolikus templom középkori sőt ókori emlékeket is őriz viszont egyszerűbb a külseje, mint a vele szemben álló magasabb evangélikus (1917) kopott templom.

evangélikus templom Ostffyasszonyfa

Alattuk a falu laposabb részén áll a sajnálatos állapotú XIX. század első felében épült Ostffy – Weöres kastély.

Ostffy-Weöres kastély Ostffyasszonyfa

Másik irányba fordulva betonkerítéstől takarva áll a XIX. század hetvenes éveiben épült és felújított Károlyi (Péteri Takáts-kastély), kastély. A kis település sajátossága, hogy több kastélynak és kúriának is helyet ad.

Cirákra érve a kis község rendezett házai között nincs olyan, ami látványossággal bír.

Így onnan az eladásra szánt áru megnézését követően megfordulva csak Csöngén a 350 lakosú kis közégben álltam meg fotózni. A reformáció hatására a lakosság evangélikussá lett, amelyen később az ellenreformáció sem tudott sokat változtatni. Az egyházközség azonban csak 1784-ben alakult újra, ezt követően építették fel barokk templomukat is.

Csönge evangélikus templom

Csönge kemence

Utam során a menetidőt nem akartam növelni, így csupán a 450 lelkes Kemenesmihályfán a Vidos kastélyt vettem csak lencsevégre. Régi Vas vármegyei Vidos nemesi família építtette, akiknek őseit V. István király emelte nemesi rangra 1272-ben. A kastélyt első formájában XIX. század első negyedében emelték klasszicista stílusban, majd 1870-ben eklektikus stílusban átalakíttatták, bővíttették. Itt őrizték a család ősi levéltárát, amelyben több régi, pergamenre jegyzett irat is volt. A mai, kibővített L-alakját az 1911-es átépítés során kapta az úri épület. Ekkor húzták a rövidebb szárnyra az emeletet, a terasz fölé pedig a tornyot. A kastély homlokzatai az átalakítás során teljesen új, szecessziós jellegű architektúrát kaptak. A II. világháború végén orosz csapatok sajátították ki legénységi szállás céljára, jelentős károkat okozva. Az 1950-es években toldalékkal bővítették, teraszát beépítették. Egy ideig általános iskola és tsz-major, majd óvoda működött benne, a rendszerváltást követően varrodát helyeztek el falai között. Jelenleg magántulajdonban áll 2002 óta.

Vidos kastély Kemenesmihályfa

Celldömölkön csupán áthaladtam, hogy egykori kollégámat látogassam meg a Ság hegy lábánál elterülő mára csupán 250 lelkes Mesteriben, ami a középkorban még városi ranggal bírt. Vaskori halomsírra épült a román kori Szent Mihály arkangyal temploma a XIII. században.

Mesteri Szent Mihály arkangyal templom

Az új buszmegálló, a régi posta épület és a harangláb mentén érni a falucska határában létesült termálfürdőhöz és a köréje több utcás üdülőtelephez. Az olajkutatási munkálatok 1964-ben kezdődtek meg és akkor értek véget, amikor 1983 méter mélységből itt is a „fekete arany” helyett forró termálvíz tört fel. x