Ősszel nagyon szerettem volna a svájci Alpokba menni. Erre még jó ideig nem lesz módom a vírusidőszak miatt. A kirándulási vágyam pedig nem csillapodott, amit belföldön enyhítettem.
A fiam a nagyapja Ladáját végleg megkapta, ami nem csak közlekedési eszköz neki, hanem nosztalgikus élvezet is. Gondoltam névnapjára két Lada matricás pólót rendelek neki egy váci fickónál. Nem csomagküldéssel, hanem személyesen jutottam hozzá. Vonattal utaztam el az egykor német többségű Vácra (Waitzen), ahol legalább negyven éve már nem voltam. Először turistáskodtam, majd a munkájából hazatérő fickóval találkoztam a pólók miatt.
Vác Magyarország első vasútvonalának végállomása volt 1846-ban. A vasútállomás jelenlegi régi épülete későbbi korból származik. Négy óra utazást követően szálltam le az itteni peronra.
Vác vasútállomása a vágányok felől
Vác vasútállomása a város felől
Oldalában kopott gőzmozdonyt és kopott karos jelzőt takar a fa árnyéka.
A fényképezőgépemet üzemkészen a nyakamba akasztottam és a Széchenyi utcán indultam a város történelmi központja felé a Március 15. térre.
A Szent Rókus körkápolnát az egykori pestistemető mellett építették miután a lakosság közel tíz százaléka (385 fő) pusztult bele a kórba 1740-1741 között. Oldalán semmi nem emlékeztet erre, illetve még a kápolna nevét és építési idejét tartalmazó tábla sincs.
Szent Rókus kápolna Vác
Két sarokkal arrébb már sétaövezetként folytatódik a Széchenyi utca.
Vác
A macskaköves burkolatban az egykori keleti városkapu alapjai vannak egy méterre kiemelve a járószintből. Felette muskátlis erkély.
 |
| Vác: muskátlis belvárosi erkély |
A tér sarkára érve belátható, amint a barokk kor épületei szegélyezik azt.
Vác: sétálóövezet
Vác: kopott kapu
 |
| Vác: belváros |
Turistákat hiába váró gumikerekű „vonat” pihent a szökőkút oldalánál. A háttérben a domonkosok temploma és rendháza áll 1755 óta.
Vác: Március 15. tér
A szerzetesek ruhájuk színe miatt a helyiek a Fehérek templomának is nevezik.
Vác: Szűz Mária templom
Vác: domonkosok Fehérek temploma
Kriptájában főleg tehetősebb polgárok és egyházi személyiségek nyughelye volt 1731 – 1838 között, amit megteltekor lefalaztak és elfeledtek. A templom 1994-es felújításakor kibontva leltek 265 természetes úton mumifikálódott emberi maradványt benne. A koporsók egy részét az egykori többségében német lakosság ízlésének megfelelő kék alapú festett virágdíszítések borítják. Néhány darab a közeli városi múzeumban láthatok az alsó pincében. A középkori falakat is magában foglaló kétszintes bortárolásra kialakított pincéjű épület leghűvösebb része.
Vác: városi múzeum bejárata
Vác: múmia
Vác: gyerek koporsó németes festett díszekkel
Vác: felnőtt koporsó németes festett díszekkel
Vác: koporsók
Vác: a régi borospincében kiállítva a koporsók
Vác: koporsókban talált keresztek
Vác: gazdag német asszony halotti ruhája
Vác: a városi múzeum pincéje is kiállítóterem
Más kiállítási anyagot is engedtek villanófény nélkül fotózni.
a váci patika egykori kellékekei
faragott és festett váci kőtöredékek
A múzeumudvar végén az ortodox templom hajója látszik. Sajnos felújítás híján életveszélyes, ezért nem látogatható. A szűk Katona Lajos utca felől kerülve tudtam csak az átlagos barokk homlokzatát lefényképezni. A helyi ortodox közösség a XVIII. század elején a Balkánról kereskedőkként érkezve települt le, amely egyik tehetős tagja építtette 1792-ben a templomot. A hívők száma a XIX. század végére lecsökkent, nagy részük elmagyarosodott.
Vác: ortodox templomhajó a múzeum udvaráról
Vác: ortodox Újtestámentum
Vác: ortodox templom
A múzeum bejáratával szemben az egykori Constantin, Konstantin, Piacz, Fő, jelenleg Március 15. tér közepén a Szent Mihály templom alapjai között lehet sétálni. Altemplomának maradványa az utcaszintről üvegtetővel van fedve, amelyre lenézve néhány régészeti anyag, sírkő látható, amely a múzeum fenntartásában áll.
Vác: Szent Mihály templom romja
Már korábban is állt itt egy másik templom, de ezek a romok a mongolok pusztítását követő német betelepítések után épült Szent Mihály templomé. A török uralom alatt is meghagyták az oszmánok a keresztények kezén, akik pl. 1669 táján még egy új toronnyal is bővíthették. A barokk korban bontották le.
A főtér épületei mentén folytattam városnéző sétámat. A jelenlegi városháza a múzeumtól egy sarokkal arrébb épült 1718-ban, amit 1736-ban kezdték átalakítani, és Mária Terézia 1764-es látogatására készült el. A díszes, félköríves kapuja fölött kissé kiugró kovácsoltvas erkély látható, fölötte a város címere.
Vác: városháza
Vác: városháza
A szomszédos szürke épület a díszkút metszésében 1763-ban épült a betegápoló Irgalmas Rend jóvoltából. Pár év múlva kórház és patika is épült melléje, amit most a Máltai Szeretetszolgálat működtet.
 |
| Vác: Március 15 tér |
Szemben vele a középkori eredetét vakolatréseken bizonyító Siketek Országos Intézete, Általános Iskolája és Nevelőotthona áll. Az intézet két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki, s a török kiűzése után püspöki palotaként működött. Miután a püspök új palotába költözött, ez az épület tanintézetként működött tovább. Később az angolkisasszonyok zárdája nyert benne elhelyezést, majd katonai célokra használták. Cházár András 1802-ben itt alapította meg az ország első intézetét siketek és némák számára, és a ház azóta is ezt a célt szolgálja.
Vác: Siketek Országos Intézete
A tér ék alakban egyre szűkült, végül az északi úgymond Felső kapu/Bécsi kapu zárta le. Erre már csak az alapjára húzott nem túl szép pillérek emlékeztetnek. Elhaladva mellettük a fegyintézetnél az utca közepén magasodik a Habsburg Mária Terézia császárnő 1764-es érkezésének tiszteletére a váci püspök rendeletére épült diadalív vagy másképpen a Kőkapu.
Vác: Kőkapu
Vác: diadalív
Vác: a politikai foglyok emlékműve
Innen visszafordultam a Duna irányába az Eszterházy Károly utca lejtőjén. Az útburkolat színeltérése és egy bronztábla is tájékoztatott az egykori városfal vonaláról. A kandeláberes korzó jobb oldalán a nagy folyó sodorta uszadékát. Feljebb egy hajókikötő pár száz méterre pedig a rév.
 |
| Vác: dunai kikötő |
A komp még járművektől mentesen horgonyzott.
 |
| Vác: révkikötő |
A városfal
legépebb tornyos részét kissé átalakítva lakóházként hasznosítják.
 |
| Vác: városfal bástyája |
 |
| Vác: Eszterházy Károly utca sarka |
A
zenepavilonnál a szürke villát 1911-ben építtette Hübschl Kálmán váci főépítész az irodájának és a családja számára.
 |
| Vác: zenepavilon |
 |
| Vác: Hübschl - villa |
Vác legmagasabb pontjáig
tart a sétány, ahol még a várfalból is maradt rossz állapotban valamennyi.
 |
| Vác: Jeszenszky - villa |
 |
| Vác: városfal szakasz I. Géza király szobrával |
Festőien szép ragyogó fehér falaival a felújítás befejezéséhez közeledő Szent
Kereszt ferences templom (Vártemplom / Barátok Temploma). A török kiűzése után
33 évvel épült, a Rákóczi szabadságharc után 8 évvel, egy kifosztott,
elszegényedett, elpusztult, a háborúk miatt járványokkal és súlyos adókkal
sújtott országban. A hit, az emberi kitartás és áldozatkészség, a jövőbe vetett
bizalom és az újrakezdés emlékműve is.
 |
| Vác: Szent Kereszt ferences templom |
Nem ez az első templom ezen a helyen.
Géza I. király építtette 1074-ben itt a már korábban, Szent István király idején
megalapított püspökség első székesegyházát. Gézát (nem tévesztendő össze a száz évvel korábban élt Géza fejedelemmel) itt temették el. Bronzszobra
a bástya fokán áll. Az épületet a tatárok pusztították el 1241-ben. A romokon
IV. Béla új, gótikus templomot emelt, környékét pedig várfallal vette körül.
Báthori Miklós püspök Mátyás király idején reneszánsz stílusban átépítette a
székesegyházat. A törökökkel vívott háború folyamán csak pusztult, s 1541-ben a
magyar védők felrobbantják a falakat. A város és a vár 1526 és 1686 között
49-szer cserélt gazdát, hol békésen, hol kisebb, hol nagyobb harcok árán.
Mindenkinek kellett, de senki nem építette, ami elpusztult azt a várfalak
erősítésére használták fel. Végül 1684-ben a törökök robbantanak fel mindent a
városban.
 |
| Vác: Vártemplom vagy Szent Kereszt templom |
 |
| 1649 – 1731 országbíró, hadvezér, politikus, költő. |
A ferences templom és rendház érdekes háttér a Duna gátjáról a pogány
Attila hun uralkodó tavaly felállított lovas szobrával.
 |
| Vác: Attila hun vezér szobra a Duna parton |
A
tanösvényen a Gombás patakig sétáltam, amely gyaloghídján a Ligeti horgásztóhoz
értem ki. A Duna öntésterületén keletkezett, és a XIX. század vége óta kedvelt
pihenő- és népszerű horgászhely.
 |
| Vác: Ligeti-tó |
 |
| Vác: Ligeti horgásztó |
 |
| Vác: Ligeti horgásztó |
A tavat nem a nagy folyó, hanem a Hétkápolna dombjának oldalában fakadó források táplálják. Régóta gyógyító hatást tulajdonítanak nekik, különösen a szembetegségek terén. Innen eredeztethető a Szemvíz-forrás vagy Mária-kút elnevezés is.
 |
| Vác: Mária forrás |
A
forrás vizére sokan orvosságként tekintenek, és mivel a kegytemplom és a liget
1815 óta búcsújáróhely, az emberek a búcsúk alkalmával „orvosságot” visznek magukkal
a forrásból. Még I. Géza király egy győztes csatát követően 1074 után építtetett itt templomot
és a közelben kápolnát. Sajnálatos módon mindkettő elpusztult a török hódoltság
idején. A kápolna emlékét pedig csak egy közeli forrás őrizte meg. A Hétkápolna
kegytemplomot 1711-ben kezdték építeni.
 |
| Vác: Hétkápolna |
 |
| Vác: Hétkápolna |
 |
| Vác: Hétkápolna |
A legenda szerint egy váci
asztalosmester betegségéből felépülve egy Szűz Mária szobrot helyezett el a
forrásnál. A templomhoz vezető út mellett 1769-ben a váci kanonok felállíttatta
a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat. Innen ered a
Hétkápolna név.
 |
| Vác: Hétkápolna |
A közeli, forgalmas 2 számú főút szélén áll a Honvéd emlékmű. Az
országban elsőként Vácott állítottak 1848/49-es forradalom és szabadságharc
tiszteletére közadakozásból emlékművet. Az osztrák-magyar kiegyezést követő
évben, 1868-ban állították fel a fém-öntvény obeliszket.
 |
| Vác: Honvéd emlékmű |
 |
| Vác: Honvéd emlékmű |
Ismét a városközpont
felé fordultam hazánk egyetlen megmaradt barokk hídján a Kőszentes hídon át.
Alatta a Gombás patak zavaros vize igyekezett a Dunába. Damjanich serege
1849-ben itt tört be Vácra. Ebből kifolyólag történelmi hely azon felül, hogy 1757-től
fontos közúti híd. A faragott kváderkövekből rakott, mederpilléres építmény
falazott mellvédjéből hat szobortalapzat emelkedik ki.
 |
| Vác: Kőszentes hd |
 |
| Vác: Kőszentes híd |
 |
| Vác: Kőszentes híd |
 |
| Vác: Kőszentes híd |
 |
| Vác: Kőszentes híd |
 |
| Vác: Kőszentes híd |
Száz métere innen a
meder mentén Vác szégyenfoltja az évekkel ezelőtt bezárt vendéglátó helyiség roskadozik,
amely narkós csövesek tanyájává vált, míg azt fel nem gyújtották. Majd újra az
öreg házak között jártam.
 |
| Vác szégyenfoltja |
Vác belvárosában a
régi egyszintes polgárházak többnyire egységet alkotnak. Némelyik kopott, de
még mindig hangulatos az utcakép. Néhol rondítottak csak bele csúf, modern
házakkal vagy stukkóleverésekkel.
 |
| Vác: Damjanich Kislaktanya |
 |
| Vác: Iskola utcai sarokház |
 |
| Vác: Iskola utcai sarokház |
 |
| Vác: barokk ház a Budapesti úton |
A Múzeum utca elején a váci városi levéltár az egyik
legszebb egyszintes épület közülük.
 |
| Vác:levéltár |
Szomszédságában a háromszintes palota az Apor Vilmos
Katolikus Főiskolának ad helyet.
 |
| Vác: Apor Vilmos Katolikus Főiskola |
 |
Szemben vele az egyházmegyei könyvtár. A protestáns Bottyán (Vak) János kuruc generális modern szobra zárja a kis háromszög teret.
 |
| Vác: Bottyán János szobra és az egyházmegyei könyvtár |
 |
| Vác: egyházmegyei könyvtár |
A kastélyszerű püspöki palota a túloldalt 1775 óta tölti be rendeltetését. Védett parkjában számos különleges növény.
 |
| Vác: püspöki palota |
 |
| Vác: püspöki palota |
Szent István királyunk a püspökség
megalapítójának tiszteletére a szobra a kerítés előtt áll.
 |
| Vác: püspöki palota egyik kapuja |
 |
| Vác: Szent István szobor (1939) |
A váci püspökről
Schuszter Konstantinról elnevezett téren áll a Nagyboldogasszony székesegyház.
Tervezéséről Eszterházy Károly püspök döntött. Vác ekkor kétpólusú város volt,
egymástól elválasztott területen magyarok és németek laktak. Eszterházy a két
városrész határán álló palánkot elbontatta, és itt alakította ki a dóm későbbi
helyét. Alapjait 1761-ben rakják le és 1772-ben szentelik fel, de az eredeti tervekhez képest szerényebb külsővel. A kéttornyos
főhomlokzata nyugat felé, a Duna irányába néz. Főleg klasszicista jegyek
figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, és az ezek fölött lévő
szobrok valamint a laterna még a barokk szellemiségét tükrözi.
 |
| Vác: Nagyboldogasszony székesegyház |
 |
| Vác: váci katedrális |
 |
| Vác: katedrális oszlopai és a püspöki palota |
 |
| Vác: Nagyboldogasszony székesegyház |
 |
| Vác: Nagyboldogasszony székesegyház |
 |
| Vác: katedrális |
 |
| Vác: katedrális |
 |
| Vác: Nagyboldogasszony székesegyház |
Néhány lépésre található a piarista templom (1725 - 1741) és rendház csodálatosan felújított épülete. A Szentháromság szobor és a két ragyogó fehér torony a főkapuval felemelően szép.
 |
| Vác: Szentháromság oszlop |
 |
| Vác: Szentháromság tér |
 |
| Vác: Szentháromság tér |
 |
| Vác: Szent Anna templom |
 |
| Vác: Szent Anna templom |
 |
| Vác: Szent Anna templom |
 |
| Vác: Szent Anna templom |
 |
| Vác: Vörösház |
 |
| Vác: Vörösház |
 |
| Vác: Vörösház |
Három épülettel arrébb található a színház, ami más kulturális célokkal együtt hasznosult 1927 évi megépülését követően.
Moziként volt a leginkább kihasználva, amikor az népszerű volt. A szovjet
csapatok betódulásakor 1944 decemberében a kultúrház berendezését szétdobálták,
a vitrinekből a győzelmi trófeák, serlegek, dísztárgyak, érmek, a falakról az
oklevelek eltűntek. Tavasszal már szovjet propagandafilmek vetítésére
használták. Az utolsó mozgóképeket 2007-ben láthatta a közönség, majd öt évig
üresen állt. A felújítás után 2012-től a Dunakanyar Színház előadásai töltik be
a nézőteret.
 |
| Vác: Dunakanyar Színház |
A nagy városnéző sétám után jött el az idő a találkozásra a fiam
reklámpólójának készítőjével.
Az üzlet lebonyolítása után az alsóvárosi vasúti
megállóban léptem fel a haza tartó vonatra. Legközelebb az egyházmegyei
gyűjtemény kincseit fogom megnézni, ha az újra látogatható lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése