Telkibányát követően a 2200 lakosú Gönc városkába értünk.
Egykoron német többségű volt, amely már a középkorban elmagyarosodott, de mára
a cigány lakosság aránya nőtt meg jelentősen. Belvárosi házait és a közte rejtőző polgári külsejű Pálffy kastélyt fotózva parkoltunk le a központban.
 |
| Gönc házai |
 |
| Pálffy kastély a Kossuth utcában |
A muskátli ablakos huszita korból való ház is itt található.
Az épület a Gönci-patakkal párhuzamos főút mentén áll, ami
régen az észak-déli kereskedelmi és hadi főút is volt egyben.
A ház fala kőből készült. A lakószintet megemelték és szűk
ablaknyílásokat alakítottak ki, valamint pincét, ahhoz kapcsoltan pedig a telek
vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatokat vájtak ki. Az
erődített jellegre és a menekülési útvonalként is szolgáló járatrendszerre a
környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség.
A műemlék jellegű épület lakótere három osztatú, egy
tisztaszobára, egy konyhára és egy kisszobára oszlik, amelyekhez kapcsolódik a
kamra és a pince. Jelentős átalakításon ment keresztül 1832-ben, végül az
1975-től 1978-ig tartó újabb átalakítás során nyerte el mai formáját. Ekkor,
1978-ban az egykori lakóházban a XIX. század második felének állapotait tükröző
paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, ami a Tokaj-Hegyaljáról a
Felvidékre és Lengyelországba irányuló borkereskedelemből élők viszonylagosan
jómódú életkörülményeit mutatja be. Ehhez kapcsoltan a tárlat bepillantást
enged a helyi fazekasok, bognárok, cipészek, kádárok, papucsosok, szénégetők és
molnárok akkori mindennapjaiba is. A kiállítás nem csak a házban látható, hanem
az alatta futó pincerendszerben is folytatódik. Itt van a környék legnépszerűbb
termékéből, a mértékegységgé vált 136,6 literes gönci hordóból is kiállítva
néhány. Azt, hogy hány puttonyos az aszúbor, máig is úgy számolják, hogy hány
puttony aszútésztát adnak egy gönci hordónyi (azaz 136,6 liter) musthoz. A Huszita-ház
udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét
mutatják, ami magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a
jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a
családosztódások következménye. A kőépületek kontyoltak és szinte valamennyi
alápincézett.
 |
| Gönc: az úgynevezett huszita ház, amit nem a husziták építettek |
 |
| a pince |
A dombra épült Szent Imre katolikus templom ajtaja
szerencsénkre nyitva állt. Gondnoka felkapcsolta a villanyt, hogy jobban tudjak
fényképezni. Az oltár nem különösebben látványos, de az orgonája és a szószék
már figyelemre méltó.
Göncről:
Gönc német telepesfalu, a Hernád mentén, Újvár alatt
letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.
Nevét 1219-ben említette először oklevél.
A tatárjárás után a királynéi német telepesfalvakat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.
Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba
nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen
felépítették Gönc várát, amelynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma
is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és a feudális
anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá
tartozó vármegyéket is.
Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király
egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban. 1304 körül a Vencel
híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát,
de sikertelenül.
1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen
fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly
Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a
Drugetheké lett.
Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős
szőlőtermelés jellemezte.
A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként
német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.
Gönc Abaúj vármegye székhelye volt 1570 és 1647 között. A
reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította
magyarra a Bibliát Károlyi Gáspár (lásd: Károlyi-biblia). 1687-ben egy időre
Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.
A város rendkívül fontos szerepet töltött be a
tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a
136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált.
A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők
köszöntöttek a XIX. század végén természeti csapások miatt, a trianoni
békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve
kereskedelmi jelentőségét.
Városi
rangját 2001-ben kapta vissza. A 2013. január elsejétől életbe lépő
közigazgatási beosztás a Gönci járás székhelyének jelölte ki.
