Szlovákiában/Felvidéken Gömörben

A nyár leghosszabb nappalainak időszakára június 18-án indultam 3 napos felvidéki kiruccanásomra. A Balaton mellől virradatkor indultam, hogy már délelőtt elkezdhessem a nézelődést az egykori magyarországi területen. Bánrévénél gurultam át a határon Gömör felvidéki részébe a többségében magyarok lakta településekre. A Sajó menti 600 lakosú Abafalván (Abovce) álltam meg először az 1810 körül épült főút menti Abaffy kastélynál.

Abafalva (Abovce) Abaffy kastély
A települést több, mint 600 éve birtokolta ez a család, ami ritka hosszúságú a történelmünkben. Pár házzal arrébb egy magyarosan pingált házat is észre vettem.

Abafalva (Abovce)
A szomszéd 930 lelkes falu Sajószentkirály (Král’) szinte összenőtt Abafalvával. Itt is egy kastély iránti érdeklődésem okán parkoltam le. A Plettrich – Szilárdy - Jankovich család barokk-klasszicista kastélya 1744-ben épült, egy korábbi alapjain. A hagyomány szerint Szent László királynak volt kastélya a faluban és a mai ennek az alapjaira épült. A XVI. század végétől a Rákóczi-családé, akiktől a szabadságharcot követően a császár elvette a birtokot.
Sajószentkirály (Král’) Plettrich – Szilárdy - Jankovich kastély

Sajószentkirály (Král’) Plettrich – Szilárdy - Jankovich kastély

Sajószentkirály (Král’) Plettrich – Szilárdy - Jankovich kastély
A kastély jobb szárnya alkotja az 1752-ben épült Szent László templomot. Két idősebb asszony takarította, akik kedvesen beengedtek fotózni. Egy kis pihenőt tartva leültek velem a padsorba és kellemes beszélgetésbe kezdtünk az itteniek életéről.

Sajószentkirály (Král’) Plettrich – Szilárdy - Jankovich kastély



A GPS beállítással kínlódtam, de Laci, a friss nyugdíjas tűzoltó segített nekem, akinek köszönhetően tovább tudtam folytatni az utamat. Elszomorító állapotban van két faluval arrébb Kövecsesben (Štrkovec) a Jansen család XIX. századi kastélya.

Kövecses (Štrkovec) a Jansen kastély 

Tornalja (Tornaľa) a 6600 lakosú városka neve a torony és az alja összetételből keletkezett vagyis az egykori őrtorony alatt alakult ki a település. Nem bővelkedik kiemelkedő látványossággal, ezért a főterén annyi időt voltam, amíg azt körbe sétáltam. Az egykori őrtoronyból is nagyon szerény maradvány van. 
Lekenye (Bohúňovo) parányi evangélikus temploma a XV. században épült, amelyhez később fa harangtornyot építettek. Ez figyelmetlenségem okán kimaradt nekem, így annak fotójának fényképével szolgálhatok csak.
Lekenye (Bohúňovo)
Tovább a 16-os úton Pelsőc (Plešivec) egykori nagy jelentőségű vasúti csomópont volt. A magyar nyelvet itt is érti mindenki pedig a kitelepítések okán a szlovák lakosság már a felénél több. Már a XI. századtól ismert a település léte, amely később 1243-ban IV. Béla a területet az Ákos nemzetségnek a Bebek család ősének adományozta, hogy azon várat és kolostort építsenek. A kastélyuk most felújítást igénylően az önkormányzat használatában van.

Pelsőc (Plešivec) Bebek kastély

A várból pontosabban a várost körül vevő falból talán 5 méternyi maradt meg, mert azt a császáriak rombolták le végleg. A hadak útjában álló települést négyszer pusztították el, de mindig újjászületett. A figyelmemet a műemlék református templom keltette fel. A kerítés kapuja zárva volt, mert személyes ügyeit intézni volt kénytelen Erzsi néni. A feltüntetett telefonszámát hívva megegyeztem vele, hogy még a környéken nézelődök és délután visszatérek Betlérről. Így is lett, ami azt eredményezte, hogy rendkívül részletesen elmondott nekem mindent a templomról. A restaurálások még nem fejeződtek be, így teljes pompájának látásához türelem kell. Gótikus eredetű a XIII. századi Szent György református templomát négytornyos erődített fal vette körül, amely részben fennmaradt.

Pelsőc (Plešivec) Szent György templom
A Bebek család a templomot tekintélyes méretű, boltozott, egyhajós templommá építette át, amelyet aztán belső és külső falképekkel ékesítettek.



A XV. század elején a templom északi falához késő gótikus stílusban kápolnát emeltek. A kápolnába a tekintélyt sugárzó késő-gótikus bélletes kapun keresztül léptem be. Pelsőcöt a törökök 1558-ban felgyújtották a templomot is, ami ezután közel hatvan évig romosan állt, leszakadt boltívekkel és tető nélkül, ami jelentősen károsította a freskókat. A település a XVII. században protestánssá lett, a romokat a század első évtizedeiben a hívek javították, akik lapos mennyezettel látták el a templomot, az északi oldalon és a régi szentély helyén pedig karzatot emeltek.



A templomkertben egy jellegzetes, önállóan álló harangtorony található. Eredete 1618-ra nyúlik vissza, amelyet 1748-ban és 1807-ben magasítottak meg. Ekkor kapta meg klasszicista homlokzatát.

Pelsőc (Plešivec) Szent György templom

Pelsőc (Plešivec) Rudnay Gyula író szülőháza

Pelsőc (Plešivec) egykori vármegyeháza most Hotel
 

Néhány kilométerre megint találtam a magyar történelemmel kapcsolatos látnivalót. A kőbányától sebzett hegy előtt Gombaszög (Gombasek) felé kanyarodtam le a 16-os főútról. Kis Suzukimat egy illatos hársfa árnyékában hagytam pihenni. A Bebek család a pálos remetéknek adta 1371-ben Gombaszög birtokukat, hogy ott pálos monostort építsenek. A későbbi leszármazott Bebek György - aki már református hitű volt - elfoglalta a gombaszögi pálos kolostort és a szerzeteseket elűzte. A kolostort végül a császár csapatai foglalták el és rombolták le 1566-ban.

Gombaszög (Gombasek)

Gombaszög (Gombasek) pálos kolostor

Gombaszög (Gombasek)
Az Andrássy kúria a romkert szélén áll már a XVI. század óta, amely a család tulajdonában a XIX. századtól 1945-ig volt. Elszomorítóan rossz állagából rendkívüli tehetséggel hozták vissza a lelkes patrióták köztük Orosz őrs a jelenlegi csodás állapotába.

Gombaszög (Gombasek) Andrássy kúria

Gombaszög (Gombasek) Andrássy kúria






Pár száz méterre a domboldalban a gombaszögi barlangban tett félórás sétám a 8 C fokos hűsben nagyon kellemes volt a kinti nyári melegből bejövet. A felfedezésére 1951-ben került sor. Addig se ember, se állat nem volt benne. A magyarul jól beszélő szlovák idegenvezető lány részletes szpeleológiai ismeretekkel gazdagította a tudásomat.

Gombaszög (Gombasek) barlang





Az országhatár Gömör-Tornai-karszt mentén Jablonca (Silická Jablonica) és Szádalmás (Jablonov nad Turňou) apró falvak szép parasztházaiból megörökítettem párat. Erre jutottam ki a 16-os főút másik szakaszára Rozsnyó kikerülésével.

Jablonca (Silická Jablonica)

Jablonca (Silická Jablonica)

Szádalmás (Jablonov nad Turňou)

Szádalmás (Jablonov nad Turňou)

Szádalmás (Jablonov nad Turňou)

Szádalmás (Jablonov nad Turňou) 

Az Andrássy Mauzóleumot zárt kapujából tudtam csak fotózni.
Andrássy Mauzóleum
Tovább menve a Rozsnyó közeli Krasznahorka várába nem tudtam feljutni, mivel a 2012. évi tűzvész utáni renoválások még mindig tartanak. Állítólag 2031-re ígérték a kapuk újra nyitásáét. A vár a XIII. század második felében épült majd 1575-től Andrássy birtok lett. Reneszánsz erődítménnyé alakíttatták át végül 1676-ban pompás palotává alakították. A háztetők felett felbukkanó látványát volt csak módomban fotózni.

Krasznahorka
 
Rozsnyó másik határában áll a szlovák többségű Betléren (Betiliar) az Andrássy kastély. A XVII. század végén várkastélynak épült. Ide költözött az Andrássy család miután a krasznahorkai várat elhagyták. Eklektikus stílusban korszerűsítették 1880-ban.

Andrássy kastély Betlér (Betiliar) 

Lenyűgöző teljes berendezése szerencsésen megmaradt és 57 hektáros parkja is gondozott. Óránként indulnak csoportok idegenvezetéssel. Mivel ottlétemkor nem volt magyar csoport, így szlovákhoz voltam kénytelen csatlakozni. Szinte minimálisat értettem belőle, de a végén néhány mondatban a kedves idegenvezető összefoglalta nekem magyarul is a lényeget.




Betléren (Betiliar) Andrássy kastély 
Betléren (Betiliar)

Betléren (Betiliar)





Betlér parányi központjában is találni még régi szép falusi házat.

Betléren (Betiliar)

Betléren (Betiliar)

Betléren (Betiliar)

Betléren (Betiliar)
A nap utolsó programjaként sikerült a 16 ezer lelkes gömöri Rozsnyót (Rožňava németúl Rosenau) megismernem. Az ezüstbányász települést Rosenau néven német telepesek alapították a XIII. században. A második világháború idején még magyar nagy többségű a város, de mára kisebbséggé lett. A kastély jellegű bányász múzeum mellett értem a városközpontba. Már zárva volt.

Rozsnyó (Rožňava)
A Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt székesegyház a XIV. század elején épült gótikus stílusban. Előtte különállóan magasodik a barokk harangtorony. Többször átépítették.

Rozsnyó (Rožňava)

Rozsnyó (Rožňava)
Rozsnyó (Rožňava)


A templomok kapui zárva vannak a Felvidéken is, de néhol ha van akkor a belső ajtó rácsozatán át lehet belesni az egyházi építészet belső szépségére. Nekem nagy szerencsém volt, mert a 18 órai mise végén volt lehetőségem bejutni. Rengeteg hívő volt, mert éppen akkor emlékeztek Szent Neito (latinul Neitus) ókeresztény római vértanúra, akinek ereklyéit XVI. Gergely pápa ajándékozta a rozsnyói székesegyháznak 1836-ban. A déli oldalhajójában lévő Szent Anna-kápolnát alakították akkor át az ő tiszteletére.
Szent Neito (latinul Neitus) 
A kijövőket cseresznyével kínált egy magyar anyanyelvű fiú, aki a nagy eseményről beszámolt nekem. A közelben a XVI. században kialakult négyzet alakú főtér sarkán van a házak sorában a Szent Anna templom, az egykori ferences rendi kolostorral 1782 óta. Többször leégett.

Rozsnyó (Rožňava)

Rozsnyó (Rožňava) Szent Anna templom
A főtér másik végében az erkélyes, sárga püspöki palota teszi széppé az óvárost.

Rozsnyó (Rožňava) püspöki palota
Rozsnyó (Rožňava) püspöki palota

Az Őrtorony a Xavéri Szent Ferenc tiszteletére 1658 után emelt római katolikus templommal vagy más néven Diák templommal a főtér közepén áll, amelyek a legjellegzetesebb épületei Rozsnyónak. A 36,5 m magas Őrtorony, vagy más néven Tűztorony nem a templom része, mert ez előbb épült és nem szakrális, hanem megfigyelési célzattal. A rozsnyóiak a törököktől való félelmükben emelték az 1600-as évek közepén. Az építkezés 11 évig húzódott, ugyanis először pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, majd egy időre török kézre került a város. A torony déli részén egy befalazott kő ágyúgolyó állít emléket annak, hogy milyen fontos szerepet játszott a betolakodók elleni harcban.

Rozsnyó (Rožňava) Őrtorony
Rozsnyó (Rožňava) Tűztorony

A főtér további jeles házai köztük a kék városháza.
Rozsnyó (Rožňava)  városháza

Rozsnyó (Rožňava) 

Rozsnyó (Rožňava) 

Rozsnyó (Rožňava) 
A lábam már az egész napos séták és nézelődések után már elfáradt, de az aznapi programomat sikerült teljesítenem. Autóba ülve Dobsina felé haladtam. Az esti fény még lehetőséget adott, hogy Gócs (Gočovo) falu szép parasztházait lekattintsam az apparátommal.

Gócs (Gočovo)

Gócs (Gočovo)
 
A fenyves erdők között egyre feljebb kanyargott az út Dobsina felé. A német bányászok alapította település nagyon messze van a híres jégbarlangtól. Az imrikfalvi (Dedinky) lehajtónál az autós pihenőben egy bosnyák kamion mögött éjszakáztam.
a völgyben Dobsina házai



Lehajtottam a hátsó üléseket és az anyós ülés helyére beillesztettem az ágybetétet, így hosszú kényelmes fekhelyem lett. A mosakodást csapos demizsonból tudtam megoldani az autóm utastérvilágításánál. A forgalom leállt és se medve, se farkas, se hatóság nem háborgatott a tisztálkodásban és az alvásban sem.