Bózsvai nyaralás 5. rész: Vilmány és Vizsoly

Hejce után Vilmány felé vettük az utunkat. A település első lakói itt is német nyelvűek voltak, de mára magyarok és egyre több cigány lakja. Oklevelek 1332-től említik Vilman, Vylmar alakban. Református temploma a XV. században épült gótikus stílusban a régi román kori templom faragott köveinek felhasználásával. Bejutni nem tudtunk, csupán a renoválást igénylő külsejét fotózhattam. 

A szomszédos településen a másfél km-re fekvő 800 lakosú Vizsolyon viszont az Árpád-kori eredetű román és gótikus stílusjegyeket hordó református templom a látogatók előtt nyitva áll. 

Az idegenforgalmi és ifjúsági központ vendéglőszerű festett mennyezetű terméből meghatározott időközökben indulva élvezetes ismertető keretében indulnak a turisták. 

Belépve a templomtérbe azt sajnálattal felállványozva találtuk így freskó töredékei még nem láthatóak teljes pompájukban. (Az alábbi kép az Internetről van.)

Az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példányát vitrinbe zárva őrzik.

A helyi általános iskola neveletlen tanulói aznap úgy megrugdosták, hogy a rendőrségnél is megszólaló riasztóra ki kellett jönni a járőrnek.  A 6 kg súlyú kötetet mintegy 800 példányban nyomtatták, s ebből 52 példány maradt meg máig, ezeknek csaknem a fele Magyarországon. A fordítást Károli Gáspár gönci prédikátor készítette. A turistáknak lehetőségük van a templomban lévő nyomtatóval a Biblia első lapját maguknak kinyomtatni.

Múltunk jeles emlékét megnézve a község pár háza köztük az új, de ízléses orvosi rendelő és egy új lakóház keltett tetszést bennünk.

általános iskola

vizsolyi nyomda

Vizsolyi katolikus templom

Vizsoly határában az egykori kőfejtőt pihenőparkká alakították.

Távolabbról Regéc várdombja tűnik fel. Nagy felújítások folynak ott és így nehezen látogatható.

Vizsolyról:

A környék az őskor óta lakott. A település a Hernád völgyében levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. Vislu néven említik 1215-ben először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkorban nagyobb jelentőségre tett szert, annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.

Amadé nádor törvénykező helye lett 1300 körül, 1322-től pedig Drugeth Vilmos nádor és bírája Perényi Miklós is itt ítélkezett az alája tartozó hét vármegye ügyeiben, és itt vívták meg a perdöntő gyalog- és lovaspárbajokat is, és olykor itt tartották a megyegyűléseket is.

A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károli Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása. A falu birtokosai ekkor Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró, és felesége Homonnay (Drugeth) Euphrosina voltak, akik Mantskovits Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károlyi Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ez időtájt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károli Gáspártól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrektúrákat.

Volt korábbi magyar nyelvű bibliafordítás is, a Huszita Biblia néven ismert amiből három kódexben maradtak fenn részletek, a többi azonban az üldözések során elveszett. (Nagy kár érte, mert nyelvünk régebbi állapotát is bemutatta.)

A község főútja mellett emelkedő református temploma is nemzeti kincs. Udvarába lépve először a XII. században megépült keletre néző szentély látható (a félköríves, alacsony apszis szélesebb szentélynégyzeti részben folytatódik), majd az ennél jóval magasabb hajótér tömege tűnik fel. A félköríves ablakok alapján egyértelműen román stílusú. A templomhajó déli oldalán egy befalazott gótikus ajtónyílás látható, eszerint maga a hajó gótikus bővítmény. A szélesebb hajó és a nyugati homlokzat az előtte álló toronnyal gótikus stílusban, a XIV. században épült. A nyugati homlokzathoz hozzáépítve - kevéssel a gótikus hajó tetőgerince fölé - magasodik a vaskos templomtorony. Alatta nyílik a templom mai bejárata.

A XIII. századtól a XVI. század elejéig folyamatos díszítették a templomot falképekkel, feliratokkal. Eredetileg mind a külső, mind a belső fal festve volt. A szentély freskói nagyrészt XIII. századiak. A kisebb hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobb hajószakaszt a XV. század első felében festették ki. A ma látható középkori faliképek (freskórészletek) a több mint hat évtized alatt, három fázisban folyó restaurálás során a vakolat alól kerültek elő.

Az apszis képei Krisztus születésével kapcsolatos jeleneteket ábrázolnak. A szentély falain Krisztus mennybemenetele, a Szent Kereszt megtalálása, Szent György harca a sárkánnyal látható. A diadalív hajó felé néző oldalán három sorban sorakoznak a falképek. A két padsor között balra látható a szószék, amelynek szépen faragott, festett koronája - felirata szerint - 1792-ben készült.

A templom 1560 óta a reformátusoké.

Bózsvai nyaralás 4. rész: Hejce

Gönctől egy kis kitérővel a Zempléni – hegység nyugati oldalán húzódó 300 lelkes Hejcére értünk. Nevének eredetére nem találtam utalást, de a „-ce” végződés a szlávoknál használatos kicsinyítőképzőre emlékeztet. Valószínűbb, hogy ez is inkább a környék többi községéhez hasonlóan német telepes falu. Neve német személynévből "Heinz" (ejtsd: Hejnc) eredhet. Egyik legkorábbi településünk, mert már 1009-ből van róla adat. Ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A XV. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, amelyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros.

A Fő utca a patakmederrel párhuzamosan kanyarog. Számos parasztháza megmaradt, amelyek felújításukkal a nemzeti értékeinket növelik. A fésűsen beépült, keskeny házakat az utcafrontra előkert nélkül, magas lábazatra emelték. Néhány közülük huszita jegyeket visel. A kis ablaknyílásokkal megtört hófehér homlokzat puritán. Sok udvaron szlovák rendszámú autó áll, mert a felvidékiek hétvégi házként vettek meg sokat. Jelenlétüket nem bánják a helyiek, mert adójukkal, költekezésükkel, az ingatlanok karbantartásának költségeivel növelik a település bevételeit. 

buszmegálló

A Szerencs patak 200 éves díszes kőhídján átmenve a 2006-os 42 szlovák katona halálát eredményező repülőgép-szerencsétlenség emlékművéhez jutni.

Alatta az öregek otthonának helyet adó Eszterházy Károly püspök által a XVIII. században copfstílusban építtetett kastély áll. Katolikus papnevelő intézet, szeminárium is működött benne 1950-52 között. A parki sétáláshoz  csak engedéllyel van lehetőség. 

A közeli XIV. században Szent István tiszteletére szentelt késő gótikus katolikus templom erődített fallal van körülvéve. Homlokzatát 1780-ban copfstílusban átalakították. Udvarán elhunyt papok sírjai találhatóak.