Hejce után Vilmány
felé vettük az utunkat. A település első lakói itt is német nyelvűek voltak, de
mára magyarok és egyre több cigány lakja. Oklevelek 1332-től említik Vilman,
Vylmar alakban. Református temploma a XV. században épült
gótikus stílusban a régi román kori templom faragott köveinek felhasználásával.
Bejutni nem tudtunk, csupán a renoválást igénylő külsejét fotózhattam.
A
szomszédos településen a másfél km-re fekvő 800 lakosú Vizsolyon viszont az
Árpád-kori eredetű román és gótikus stílusjegyeket hordó református templom a
látogatók előtt nyitva áll.
Az idegenforgalmi és ifjúsági központ vendéglőszerű festett mennyezetű terméből meghatározott időközökben indulva élvezetes ismertető keretében indulnak a turisták.
Belépve a templomtérbe azt
sajnálattal felállványozva találtuk így freskó töredékei még nem láthatóak
teljes pompájukban. (Az alábbi kép az Internetről van.)
Az 1590-ben Vizsolyban
nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példányát vitrinbe
zárva őrzik.
A helyi általános iskola neveletlen tanulói aznap úgy
megrugdosták, hogy a rendőrségnél is megszólaló riasztóra ki kellett jönni a
járőrnek. A 6 kg súlyú kötetet mintegy
800 példányban nyomtatták, s ebből 52 példány maradt meg máig, ezeknek csaknem
a fele Magyarországon. A fordítást Károli Gáspár gönci prédikátor készítette. A turistáknak lehetőségük van a templomban lévő nyomtatóval a Biblia első lapját maguknak kinyomtatni.
Múltunk
jeles emlékét megnézve a község pár háza köztük az új, de ízléses orvosi
rendelő és egy új lakóház keltett tetszést bennünk.
 |
| általános iskola |
 |
| vizsolyi nyomda |
 |
| Vizsolyi katolikus templom |
Vizsoly határában az
egykori kőfejtőt pihenőparkká alakították.
Távolabbról Regéc várdombja tűnik
fel. Nagy felújítások folynak ott és így nehezen látogatható.
Vizsolyról:
A környék az őskor óta lakott. A település a Hernád völgyében
levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. Vislu néven említik
1215-ben először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkorban
nagyobb jelentőségre tett szert, annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa,
Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.
Amadé nádor törvénykező helye lett 1300 körül, 1322-től pedig
Drugeth Vilmos nádor és bírája Perényi Miklós is itt ítélkezett az alája
tartozó hét vármegye ügyeiben, és itt vívták meg a perdöntő gyalog- és
lovaspárbajokat is, és olykor itt tartották a megyegyűléseket is.
A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károli
Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása. A falu birtokosai
ekkor Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró,
és felesége Homonnay (Drugeth) Euphrosina voltak, akik Mantskovits Bálint
könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország
egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károlyi Gáspár
gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ez időtájt Göncön volt tanuló
Szenczi Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károli Gáspártól a nyomdába és
onnan vissza a kéziratokat és korrektúrákat.
Volt korábbi magyar nyelvű bibliafordítás is, a Huszita
Biblia néven ismert amiből három kódexben maradtak fenn részletek, a többi
azonban az üldözések során elveszett. (Nagy kár érte, mert nyelvünk régebbi
állapotát is bemutatta.)
A község főútja mellett emelkedő református temploma is
nemzeti kincs. Udvarába lépve először a XII. században megépült keletre néző
szentély látható (a félköríves, alacsony apszis szélesebb szentélynégyzeti
részben folytatódik), majd az ennél jóval magasabb hajótér tömege tűnik fel. A
félköríves ablakok alapján egyértelműen román stílusú. A templomhajó déli
oldalán egy befalazott gótikus ajtónyílás látható, eszerint maga a hajó gótikus
bővítmény. A szélesebb hajó és a nyugati homlokzat az előtte álló toronnyal
gótikus stílusban, a XIV. században épült. A nyugati homlokzathoz hozzáépítve -
kevéssel a gótikus hajó tetőgerince fölé - magasodik a vaskos templomtorony.
Alatta nyílik a templom mai bejárata.
A XIII. századtól a XVI. század elejéig folyamatos
díszítették a templomot falképekkel, feliratokkal. Eredetileg mind a külső,
mind a belső fal festve volt. A szentély freskói nagyrészt XIII. századiak. A
kisebb hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobb hajószakaszt a XV.
század első felében festették ki. A ma látható középkori faliképek
(freskórészletek) a több mint hat évtized alatt, három fázisban folyó
restaurálás során a vakolat alól kerültek elő.
Az apszis képei Krisztus születésével kapcsolatos jeleneteket
ábrázolnak. A szentély falain Krisztus mennybemenetele, a Szent Kereszt
megtalálása, Szent György harca a sárkánnyal látható. A diadalív hajó felé néző
oldalán három sorban sorakoznak a falképek. A két padsor között balra látható a
szószék, amelynek szépen faragott, festett koronája - felirata szerint -
1792-ben készült.
A templom
1560 óta a reformátusoké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése