A csöpörgős délután
Vizsolyról a Hernád völgye mentén Boldogkővár felé indultunk. Elmúlt 17 óra, de kellemes meglepetésünkre 20
óráig fogadják a látogatókat. A sziklaszírten álló jó állapotú romok már messziről
iránytűként látszanak.
A falu előtti úton a parkolóhoz érni fel, ahol szlovák rendszámú
autók is pihennek.
A kőpilléren ülő fahídon jutni a kapubástyába, amely egyben
a pénztár is.
A kapunyílástól balra található a négyágú pince, fölötte a csonka
bástya, a tufába vájt kohó, a csatorna és az ülepítő medence.
Jobbra az alsó
udvaron sziklába vágott cölöplyukrendszer helyezkedik el. Ez valószínű egy
földdel kitöltött kettős palánkfal maradványa. Az udvar végén van a sziklába
vágott lépcsősor, ez vezet a felső várba. Itt áll a déli torony, ebben
található a sziklába süllyesztett malom.
A torony előtt található a mély tömlöc
és egy kijárat, amely a sziklanyelv végén elhelyezkedő megfigyelő bástyához
vezet.
 |
A déli
bástyától balra van az ötemeletes öreg torony, ez képezi a vár legrégebbi
részét. Ettől nem messze található a 26 méter mély ciszterna, valamint a
palotarész és a hasáb alakú lakótorony, amelyben a várkápolna található. A
ciszterna eredetileg kútnak készült, de a tufakő miatt nem lehetett kutat
fúrni. Ezért kibélelték és vízgyűjtőnek használták. A vizet a falu jobbágyai
hordták Arka felől. Egy másik ciszterna is található nem messze az elsőtől,
ebben a rabokat tartották.
A vár alatt
helyezkednek el a gabonás vermek, mintegy öt és fél méter mélyen.
A vár pincéjében az
egykori kovácsműhely és börtön látható.
A vár palotaszárnyában tekinthető meg a
Történeti ólomkatona kiállítás, amely többek között bemutatja az 1241-es Muhi
csatát, valamint itt található az ásványkiállítás is.
A vár lábánál
középkori hangulatban étterem működik.
A faluba
Boldogkőváraljába is körülnéztünk. A modern gyógyszertárat követően a tájházhoz
értünk, amely a várhegy lábánál helyezkedik el.
A település további
nevezetessége még az 1786-ban barokk stílusban épült volt Péchy-Zichy kastély.
Egészségügyi gyermekotthon működik benne, így engedéllyel csak védett több
hektáros parkja látogatható.
A kastélykapu
közelében a barokk stílusú Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus
templom hagymasisakos tornya csúcsosodik. Belső szépsége csodálattal tölti a
betérőket.
Görög katolikus
templomot is felfedeztünk. (Ebben a térségben nem ritka ez a felekezet.) Az
előtérbe volt csak lehetőségünk bejutni, így ikonjait csak a belső ajtó üvegén
keresztül fényképezhettem.
A kétkastélyos
Abaújkér volt aznapi nézelődésünk végállomása. Bejutni egyikbe se volt módunk,
ezért a kerítéseken keresztül kerültek lencsevégre. A Halmos kastély
eredetileg vadászkastélynak épült, ma speciális szakiskola és diákotthon
működik benne.
A Bárczay barokk kastélynak pedig
bécsi tulajdonosa van.
Tankolás után szélvész Trabinkkal a bózsvai szállásunkra
igyekeztünk. Göncruszkán áthaladván a legelőről beterelt birka és kecske nyáj
látványánál nosztalgiáztunk, mivel egykoron mi is tartottunk néhány mekegőt.
A vár történetéről:
Azon kőváraink közé tartozik, amelyet tatárjárás után emeltek
Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére, a környező vidék Tomaj nemzetségbeli
Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. Építési ideje pontosan nem
ismert, első okleveles említése 1282-ből egy III. András által kiadott
oklevélből való, ahol Castrum Boldua néven szerepel. Feladata a kassai út és a
Hernád völgyének védelme volt. Csere útján 1282-ben IV. László király szerezte
meg. A XIV. század elején Aba Amadé tartományúr fegyveresei foglalták el, akik
Csák Mátét támogatták. Amikor 1312-ben Anjou Károly király legyőzte őket
Rozgonynál, a várat is megszerezte. Később a Drugetheknek ajándékozta,
feltehetően ők építették ki a felső vár többi részét is (az öregtoronyhoz
kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot). Czudar Péter
tulajdonába 1388-ban került Zsigmond király zálogaként, majd Péter halálával
utódaira szállt. Brankovics György szerb despota tulajdonát képezte 1425 és
1453 között.
Később Mátyás király újra királyi birtokká tette, 1461-ben
tovább adta Parlagi Pálnak és testvérének Lászlónak. Ezután Kassának
zálogosították el, de 1471-ben már ismét királyi birtok volt. Később a
Szapolyai család birtokába került, de Szapolyai János 1526 előtt Tomori István
fiának, Györgynek adományozta keresztelői ajándékként. A XV. század során nagy
bővítéseket hajtottak végre a váron. A déli oldalon szabálytalan négyszög alakú
tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott valamint megépült a patkó
alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a keleti oldalról a palotát övező
külső fal. A mohácsi vész után gyakran cserélt gazdát Ferdinánd király és Szapolya
János között. Bethlen István 1527-ben szerezte meg, de már 1528-ban
visszaszerezte Szapolyai Regéc várával együtt. Ferdinánd még ebben az évben
visszavette, de 1530-ban már ismét János királyé lett. Ez év augusztusában
Serédi Gáspár csapatai egyesülve Bebek Ferenc seregével, Szapolyai hadait
megverve Boldogkő várát is ostromolta, de hat hét után kénytelenek voltak eredménytelenül
elvonulni. Tomori Egyed birtokában 1530-ban volt, akitől ebben az évben
vásárolta meg Martinuzzi Fráter György bíboros. Nem sokáig volt azonban
tulajdonában, mert 1537-ben ismét Ferdinánd seregei foglalták el. Ferdinánd 1542-ben
elcserélte Gyula váráért Patóchy Ferenccel, akinek lánya, Zsófia Bebek
Ferenchez ment feleségül. Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedt rablólovagjainak
egyike, még egy hamispénzverő műhelyt is berendeztetett falai között, amelynek
egykori olvasztókemencéjét is feltárták. Ez jelenti a magyar bronzgyártás
hiteles -ásatással feltárt- legkorábbi emlékét. Bebek 1560-ban Sárközy
Mihállyal cserélte el a várat az elfogott török vezérért, Amhet pasáért.
A Sárközy család 1578 előtt adta el a Boldogkőt a
Serényieknek. Palochay Horváth György 1612-ben vásárolja meg a Serényiektől a
várat. A Palochayak birtoklásukat csak rövid időkre veszítették el (1627-ben
Szikszay Mátyásé, 1630-ban Várkonyi Jánosé, 1644-ben I. Rákóczi Györgyé. A
Palochayak 1671-ben adják el az esztergomi érseknek, Szelepcsényi Györgynek. Az
ő idejében készült a vár első részletes összeírása. Többször is ostromolták
(pl. a bujdosó kurucok 1674-ben), de nem sikerült a várat bevenniük. A császári
csapatok 1676-ban Fűzér, Szerencs és Kisvárda mellett Boldogkőt is robbantani
kezdték. A XVIII. század utolsó harmadában Thököly Imre szerezte meg a várat
több más várral együtt. Thököly Imre birtoklása alatt, 1682-ben készült el a
második nagy várfelmérés, amely sokkal részletesebb az elsőnél. Ahmed, váradi
pasa 1685 őszén elfogatta Thököly Imre felső-magyarországi fejedelmet azzal a
szándékkal, hogy a bécsi udvarnak kiszolgáltatva békét vásároljon az egyik
vereségét a másik után elszenvedő töröknek. Erre a hírre a még megszállás alatt
lévő várak őrségei sorra meghódoltak az előrenyomuló császári katonaságnak, így
Boldogkő vára is kardcsapás nélkül jutott a Habsburg zsoldosok kezére.
Pusztulása 1701-ben következett be, amikor a kiküldött
császári különítmény puskaporral részben felrobbantotta a védőműveit. A kuruc
szabadságharcban nem játszott hadi szerepet, mivel azonban 1715-ben a lőcsei
jezsuiták birtokolta épületekben gabonaraktárt rendeztek be, nem bontották el
falait. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Pécsújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos,
aki nem itt, a kényelmetlen és romossá vált erődítményben, hanem először a vár
alatti kúriában, majd a völgybeli jobbágyfalu területén építtetett barokk
stílusú kastélyában lakott. A XIX. század végén a földbirtokos Péchy család a
középkori erősségben helyreállítási munkálatokat végeztetett, aminek során a
lerombolt várfalak egy részét kiegészítették és a palota ablak-, ajtónyílásait
csúcsívesre cserélték ki, ezért sok helyen nem állapítható meg az eredeti. A
várat 1945-ben államosították, 4000 kataszteri hold földbirtokkal együtt.
Romjainak helyreállítását az 1960-as években kezdték el a
műemlékvédelmi szakemberek. Ezután a palotarészben az 1990-es évekig 47
férőhelyes turistaszállóként működött. A vár és környéke 1984 decembere óta a
Zempléni Tájvédelmi Körzet része.
Újabb feltárási munkák kezdődtek meg 2002-ben, ennek során
két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán
körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült. Emellett Az
"oroszlánsziklán" egy sziklakijáró épült.
A várban élő emberek közül említésre méltó Balassi Bálint,
aki a várban írta a Borivóknaknak című versét. Balasssi az 1580-as években
tartózkodott e tájon bizonyítja ezt egy 1584-ben Szikszón, 1585-ben
Abaújszántón kelt levele is. A várban is prédikált az akkor még katolikus Dévay
Bíró Mátyás, akit magyar Lutherként is emlegetnek. A vallási élet képviselői
közé tartozott a vár egykori birtokosa, Fráter György bíboros is.
Boldogkőváraljáról:
A XIX. század elején mezővárosi rangban állott és
vásártartási joggal is rendelkezett.
Az 1123 fős településen a lakosságnak 84%-át magyar, a 16%-át
cigány nemzetiségű emberek alkotják.
Péchy–Zichy-kastély
A kastély építtetője Péchy Gábor (1705–1786) királyi tanácsos
és szeptemvir (septemvir, hétszemélynök) volt. Péchy 1753-ban vásárolta meg a
jezsuitáktól a várat és vele együtt a falut. Borsod-Abaúj-Zemplén megye (az
edelényi és a füzérradványi után) harmadik legnagyobb kastélyát 1768-ban
építették fel. A kastély U alaprajzú, 2500 négyzetméter alapterületű. A
kastélyhoz szintén U alaprajzú melléképületek csatlakoznak nagyméretű
díszudvart közrezárva. A melléképületek két sarkán egy-egy zsindelyfedésű,
négyzetes alaprajzú, manzárdtetős saroktorony áll.
A bábos kőkorláttal (balusztráddal) szegélyezett bejárati
teraszra széles lépcső vezet. Az egyemeletes épület ablakait szemöldökpárkány
díszíti.
A kastély utolsó Péchy tulajdonosának egyetlen leánya, Péchy
Jacqueline (1846–1915) 1864-ben feleségül ment Zichy Rudolfhoz (Rezső).
A park különleges mikroklímájának kialakításában nagy
szerepet játszik a Tekeres-patak által táplált tó. A magas fallal körülkerített
parkban idős tiszafák, fenyőfák, hársak és juharok mellett ritka madárfajok,
gőték és folyami rákok is megtalálhatók.
Szintén műemléki védelmet élvez az egykori Péchy-kúria, amely
a kastély megépülte előtt biztosított szállást a Péchy családnak. Jelenleg
romos állapotban van, felújítása megkezdődött.
Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom
Építtetője szintén Péchy Gábor volt. A barokk stílusú
hagymasisakos templom 1768–1773 között épült, a bejárat felett a Péchy-címer
látható. A templom 1882-ben tűzvész áldozata lett, helyreállítására 1898-ban került
sor. Berendezése szintén XVIII. századi, rokokó, barokk és copf stílusú. A
szentélyben található barokk főoltár Golgotajelentet ábrázol, a barokk
mellékoltár Szent Anna-képpel díszített, a szószék rokokó, a keresztelőkút
pedig copf stílű.
Sírbolt avagy kripta
Péchy Manó építtette 1861-bena római katolikus templom
tőszomszédságában. A sírboltot többször kifosztották, majd egy külföldön élő
leszármazott kívülről helyreállíttatta, az ablakokat befalaztatta és a
szétszórt csontokat eltemettette.
Istenszülő születése görög katolikus templom
A templom 1762-ben épült, benne találhatók a leégett fatemplomból
kimentett ikonok a XVIII–XIX. század fordulójáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése