Krupka és Duchcov után az ötvenezer lakosú Teplice (németül
Teplitz-Schönau) lett a harmadik városa úti célomnak.
Nevének eredete a melegvíz jelenlétére
utal, hasonlóan, mint a dunántúli Tapolca. A német neve Toplitz is a szlávból
ered.
Vasútállomása palota jellegű, de a
teljes pompáját majd a felújítás után fogja visszanyerni.
A városi tömegközlekedésben a
trolibuszoknak nagy szerepe van.
Északon a vasútállomás, nyugaton a
kastély és az óváros, középen a fürdőkerület, majd keleten a dombon a vár található.
Teplice egykor híres fürdőváros volt,
melegvizű fürdőit már a XVI. században említették. Fénykorában
több híresség is ellátogatott ide, például Goethe, Beethoven is fürdővendég
volt a városban. Forrásvizeinek vízhozama az 1800-as évek vége felé erősen
meggyengült a környék szénbányászata végett, mára már a vizet szivattyúkkal
tudják csak a felszínre hozni. Isiász, köszvény, reuma, ízületi betegségek,
bénulások ellen hatásos. Teplice szerepét mára már nagyrészt Karlovy Vary (Karlsbad)
vette át.
Az első okleveles említése a
településnek 1158-ból maradt fenn, amikor II. Wladislav (Ulászló) cseh király
és felesége a thüringiai származású Judit királyné itt kolostort és bencés
apátságot alapított, amely a huszita háborúk alatt pusztult el. Helyére épült
1583 és 1634 között a kastély reneszánsz stílusban, később empire stílusban
építették át. Múzeum és képtár működik benne.
 |
| Kastélytér és a kastélytemplom |
 |
| kastélytemplom |
 |
| kastélytemplom |
 |
| kastély |
A Teplitz feletti uralmat a XIII.
századtól 1634-ig a Kinsky grófok gyakorolták. Örökösödési viták után az új
uraság a Clary – Aldringen család lett.
A XV. század végén Pogyebrád György
cseh király és felesége várat is emeltetett.
1793-ban egy nagy tűzvész pusztított
Teplicén, miután a város nagy részét klasszicista stílusban építették át. Az
óváros a kastély előtt alakult ki, amely közepén pestisoszlop áll.
 |
| A Kastélytér a pestisoszloppal |
A napóleoni háborúk idején 1813-ban
Teplitzben gyűlt össze a három szövetséges uralkodó, az osztrák, a porosz és az
orosz, hogy aláírják a Napóleon elleni szövetségi szerződést a teplitzi
kastélyban.
Az első
világháborúig a Habsburg Birodalomhoz tartozott, ekkor csatolták az újonnan
létrehozott Csehszlovákiához. A lakossága túlnyomórésze az 1947-es
kitelepítésig német volt. Az 1930-as népszámlálás alapján 23100 német és 5300
cseh lakta a várost. A Szudétavidék számos német szervezete székelt itt. A
második világháború után, miután a csehszlovák kormány bevezette a hírhedt Beneš-dekrétumokokat,
a német etnikumú lakosságát vagyonelkobzás mellett erőszakkal kitelepítették
Teplicéből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése