2023. április 16., vasárnap

Szekszárd (Sechshard)

A Balaton nyugati sarkától kétórányi út autóval Szekszárd (Sechshard). Vonattal is jól megközelíthető Székesfehérváron át. November elején a gumikerekűt választottam az eljutás eszközéül, hisz több településen is néhány percre megállhattam körülnézni. Az autópályáról lekanyarodva a 65 –ös úton először a 2600 lakosú Iregszemcsén időztem negyed órát. A fáktól takart református temploma Tolna vármegye legnagyobbika. Az 1863-ban épült átlagos külsejű templom 1350 fős befogadóképességű, miközben a gyülekezet alig 300 lelkes. A gyülekezeti ház felújítva a község kevés látványosságának egyike. 

Iregszemcse

A katolikus parókia is figyelemre méltó. A település 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Ireg első írásos említése 1263-ból való, ekkor az ábrahámi cisztercita kolostornak volt tulajdona. Az Ozorai család birtoka volt 1327-ben, majd 1387-ig királyi. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta. Ezután a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között Kornfeld Móric volt. A grófi birtok 1944-ben megszűnt. A főút melletti 1820 körül épült kastélyban speciális diákotthon, másik részében növénytermesztési kutatóintézet alakult. 

Iregszemcse

Iregszemcse

Iregszemcse

Iregszemcse


Iregszemcsét elhagyva 3 km után takarmányrepcétől sárgálló végtelen földek mellett haladtam el, amik élénk színfoltjai voltak a késő őszi tájnak akár, mint áprilisban.




Szomszédságában Tamási külterületén a Gonozdi - patakból 8 duzzasztott halastó tölti be a völgyet. A 12 ha vízfelületű, 1,5 m átlagos vízmélységű negyedikből horgásztó lett kialakítva. Általában a stégtulajdosonok horgásznak kis bódéjuk előtt. 

horgásztó a Gonozdi - patakból

A 8 ezer lakosú, Szent Tamásról elnevezett mezőváros már a római korban is és előtte is lakott volt. A központban található magas téglafallal félig körbevett katolikus templom egy római kori templom romjaira épült. Az 1525-1665 közötti időszakban a területet a betörő törökök foglalták el. Tamási vára a Koppány patak túloldalán magasodó hegy tetején állt 1315-től. A töröktől visszavett roskadozó vár az Esterházyak birtokát képezte. Az 1776 évi bontása után a falai anyagának felhasználásával ekkor épült a völgyben az Esterházy vadászkastély és más épület. Jelenleg a várhegy tetején a kilátó körül már csak földsáncok utalnak az egykori erősség helyére. 




Tamási panorámája a várhegyi kilátóból

A mezőváros kiemelkedő műemlékkel nem rendelkezik, központjában a saroktornyos városháza impozáns épülete és körötte pár középület, ami figyelemre méltó. 

Tamási

Tamási

Tamási

Tamási

Tamási

Tamási

Tamási

Tamási

Tamási

Tamási

Az egykori települést védő palánkfal vonala sejthető a Czuczor Gergely utca helyén. Tamási fejlődését nagymértékben segítette az 1893-ban átadott vasútvonal. Sajnos évtizedek óta megszűnt a vonatközlekedés. A vasútállomás szürke épületét jelenleg buszállomásként hasznosítják. 

Tamási egykori vasútállomása, ami most buszállomás

A várost elhagyva a 65-ös főúton folytattam tovább az utamat. A szántóföldek dombvonulatai között a patak partján áll megközelíthetetlenül az egykori Somoly falu templomának csonka tornya. 

Somoly

Szakályon áthaladtam, de Hőgyészen (Hidjess) az élelmiszerbolt előtti parkolóban megálltam. Az Árpád – kori eredetű 2800 lakosú település a nevét az egykor itt élő hermelinvadászokról kapta. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a lotharingiai eredetű birtokos Mercy gróf 1722–1746 között telepítette le a németországi Fuldából származó kézműves családokat. Általuk új gazdag korszak és fejlődés kezdődött az egyre népesebb német ajkú falu életében, amely 1753-ban mezővárosi rangot kapott. A XIX. században az Apponyi család nagyívű építkezésekkel alakította ki Hőgyész mai kisvárosias arculatát. 

Hőgyész

Hőgyész

Hőgyész

Hőgyész

Hőgyész

Az utolsó Apponyi, II. Apponyi Károly 1939-ben eladta a kastélyt az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak. Ezt követően kezdődött a pusztulás; a parkból különböző nagyságú területeket szakítottak ki, előbb üdülő, majd irattár volt. A második világháború idején lengyel menekültek szállása lett, később katonai kórház és 1954-ig menekült görög gyermekek otthona volt. Később nevelőotthon, iskola, majd újra gyermekotthon. A sokszori funkcióváltás miatt az eredeti belső térszerkezet a felismerhetetlenségig átalakult. Végül egy vállalkozó remek építész-kertész csapatot összeállítva valósították meg a csodát és 2001 év végén megnyitották a négycsillagos Gróf Apponyi Kastélyszállót. Sajnos mára megint funkciótlanná vált.




A második világháború alatt a jelentős számú zsidó lakosságot elhurcolták és meggyilkolták, majd 1946-ban 618 német családot telepítettek ki, és közel ilyen létszámú bukovinai székelyt és felvidéki magyart telepítettek a helyükre. Az elhagyott mára már gazos és nem látogatható Apponyi kastéllyal szemben áll a székelykapu és az ulmi dereglye (Ulmer Schahtel) utalva a lakosság összetételére. 





A XVIII. században a Duna melletti Ulmban ácsolt teherszállító lapos törzsű dereglyével a folyó sodrásának sebességével Dél-Magyarországra sok ezer német ajkú ember érkezett a kietlen országba. Szorgosságukkal kevesebb, mint 100 év alatt virágzó kertet hoztak létre. A célállomáson ezeket az „egyutas dereglyéket" szétszedték, a fát pedig eladták, mivel árral szembeni vontatása nem volt lehetséges. Az 1773-ban épült szépen felújított Liechtenstein kastély jóval kisebb a másiknál. Apponyiék a Mercy családtól vásárolták meg és az uradalom prefektusa, vagyis első és legfőbb tisztviselője lakta. Később az emeleti helyiségeket a számvevőség és a számtartósság foglalta el hivatalnokaival. Az épületet 1927-től a herceg Liechtenstein család lakta. Jelenleg gazos udvarával, üresen várja vevőjét. 

Hőgyész

Hőgyész Liechtenstein kastély

Kimaradt az "e" a Liechtenstein névből

Hőgyészben a szép mezővárosi jellegű központ házain kívül alig található pár népi jellegű lakóház. 

Hőgyész

Hőgyész

Hőgyész

Hőgyész

Hőgyész

A Szent Kereszt katolikus templom kálvária stációkkal és lombos fákkal körülvett dombon magasodik. 

Hőgyész

Hőgyész

Hőgyész

A félórás hőgyészi kitérő után a 65-ös úton folytattam tovább megállás nélkül Szekszárdig az utamat. A legkevesebb lakosú jellemzővel bír a harmincezer lakosú vármegyeszékhely. Parkolót a vasútállomásnál kerestem és találtam. A fémkerekű már 1883-tól hozza és viszi az utasait. A tipikus monarchiabeli állomásépület helyére 1940-ben építették a mostanit. 

Szekszárd vasútállomás

Az 56-os főúton át a Hunyady úton végigmenve jutni el a központba. Hat tömbháznyira a Luther tér sarkán áll a Wosinsky Mór Múzeum. Nevét a régész, múzeumigazgató tudós papról kapta, aki külföldi expedícióin nagy értékű, főként régészeti anyagot gyűjtött össze. Ennek elhelyezése és bemutatására Apponyi Sándor gróffal elhatározták, hogy létrehozzák Tolna vármegye múzeumát. A neoreneszánsz palota 1902-ben nyílt meg. 

Wosinsky Mór Múzeum Szekszárd

A régészeti kiállítás, a földszinten, Tolna megye történetét mutatja be az őskortól a kora Árpád-korig, a helytörténeti kiállítás az emeleten található. A szerény belépődíj duplájáért vagyis 2000 forintért válthattam a termekben a fényképezéshez engedélyt. Meglepő, hogy a magyaron kívül angolul igen, de németül nem voltak megfogalmazva a tájékoztató szövegek. 



















A múzeum mögött a fák árnyékában áll a Művészetek Háza, ami 1897-ben zsinagógának épült szecessziós stílusban. A szekszárdi zsidóság 1960-as évek elejéig használta. Az elhagyott és lepusztult épületet 1971-ben a város megvásárolta a zsidó egyháztól, és 1981-ben megkezdték az átépítés munkálatait. 

Szekszárd az egykori zsinagóga

A múzeum parkjával szemben a sarkon hivatali épület, mellette a Garay János gimnázium 1896 óta szépíti a városképet. 

Szekszárd

Szekszárd gimnázium

Szekszárd gimnázium

Pár lépésre a Garay térre érve Szekszárd legrégebbi házai találhatóak, amik 240 évnél alig öregebbek, hisz mind a törökök kiűzése után épült. Az Árpád-kori apátság épületeinek átalakításával, bővítésével készült el a vármegyeháza, miután 1779 után a vármegye székhelyét Simontornyáról Szekszárdra tették. 

Szekszárd vármegyeháza

Szekszárd vármegyeháza

A belső udvaron mára már csak az apátsági templom alapjait és pár oszlopot láthatunk, mivel az 1794-es tűz után a romok köveit elvitték. 

Szekszárd apátság romjai





Abból épült fel pár méterre az Urunk Mennybemenetele katolikus templom a Béla király téren. Ez az óváros legmagasabb pontja. 

Szekszárd

Szekszárd


Szekszárd 

Szekszárd Szentháromság szobor

A városháza eredetileg klasszicista stílusban épült fel 1846-ban. A homlokzata eredetileg a vármegyeházához hasonló volt, a kinyúló ülésterem tetején timpanonnal, alatta oszlopsorral. Mivel az oszlopsor alapozásánál nem vették figyelembe a talajmechanikai sajátosságokat, az a fél ülésteremmel együtt megsüllyedt. Az épületet 1908-ban átépítették. Egyúttal át is alakították a homlokzatot a századforduló környékén kedvelt szecessziós stílusban. 

Szekszárd városháza

Szekszárd városháza

Szekszárd városháza

Szekszárd

Pár évvel később 1913-ban épült eredetileg moziként a Magyarországi Német Színház. Az épület az 1960-as években leégett, és a korábbinál sokkal szegényesebb kivitelben építették újjá 1985-re. A harmadik újjáépítés eredményeként helyreállították az eredeti homlokzatképet, de az épület többi része modern. Ez a kulturális intézmény elsősorban a környék és a város 20 százalékról 5 százalékra zsugorodott német lakosságát szórakoztatja.


A belváros polgárházai között néhány figyelemre méltó még akad, amit negyedórás nézelődéssel végigjártam.

Béla király tér Szekszárd

bíróság Szekszárd

ügyészség Szekszárd

katolikus iskola Szekszárd

Garay tér és Garay János költő szobra Szekszárd

Szekszárd


Szekszárd

Szekszárd

Szekszárd

Szekszárd

Szent János és Pál kápolna Szekszárd




http://nagyvofely.hu/szekszard/templomok

https://szekszard.hu/hu/bor-turizmus-szabadido/latnivalok

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeksz%C3%A1rd

https://hu.wikipedia.org/wiki/Iregszemcse

https://www.iregszemcse.hu/civil-szervezetek/egyhazak/

https://amultemlekei.hu/viczay-kastely-iregszemcse/

https://tamasikossuthhe.info/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tam%C3%A1si

https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91gy%C3%A9sz

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/pomaz_mi_megis_tovabb_elunk/pages/003_ulmi_dereglyek.htm

https://femina.hu/utazas/hogyesz-tortenete-latnivalok/

https://www.hogyesz.hu/nevezetessegek/liechtenstein-kastely/

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=756

https://hu.wikipedia.org/wiki/Apponyi-kast%C3%A9ly_(H%C5%91gy%C3%A9sz)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wosinsky_M%C3%B3r_Megyei_M%C3%BAzeum

https://szekszard.varosom.hu/latnivalok/kulturalis-intezmenyek/Muveszetek-Haza-1.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Megyeh%C3%A1za_(Szeksz%C3%A1rd)

https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rosh%C3%A1za_(Szeksz%C3%A1rd)

http://pannoniakincsei.hu/ketszazmillios-fejlesztes-szekszardon-a-magyarorszagi-nemet-szinhazban/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése