Szlovákiában / Felvidéken a szászok földjén

Második napomon a Dobsina feletti hegyekben kanyargó 67-es főút parkolójában már virradatra kipihenve ébredtem egyedi szálláshelyemen az autómban. Áthajtottam az imrikfalvai (Dedinky) víztározóhoz, amely északi és keleti partján üdülőházak is vannak a nyugatin pedig vasútvonal.

Imrikfalva (Dedinky)

Imrikfalva (Dedinky)
Imrikfalva (Dedinky)
A lepukkadt megállóban bevártam a reggeli késett személyvonatot, amely a nálunk is jól ismert öreg csehszlovák motorvonat típus volt.

Imrikfalva (Dedinky)
 
Visszakanyarodtam a 67-es főútra és onnan néhány km-re a vasúti felüljáró alatt a nemzeti parkba vezető keskeny útra fordultam be rövid nézelődésre.

Imrikfalva (Dedinky)




A Hnilec patak mentén idébb-odébb egy-egy szikla magasodik és néhány erdei házikó is rejtőzik a víztározóig.






A kis kitérőből igyekeztem a Dobsinai - jégbarlanghoz (Dobšinská ľadová jaskyňa), hogy a 9 órai nyitásakor az első látogatók között legyek. A fizetős parkolótól még kb. 15 perc erdei sétába került feljutnom a bejáratig. A pénztáros alapszinten értette a magyart. Az idegenvezetős szlovák diákcsapat után lépkedtem a fémlépcsőkön, fémpadlózaton fél órát a fagypont alatti hőmérsékletben 515 méteren át. A helyiek régóta ismerték a Ducsa-hegy lejtőjén levő „Jéglyukat”, mint egy szikla tövében rejlő, jéggel töltött hasadékot. Látogathatóvá 1871- ben tette Ruffinyi Jenő dobsinai királyi bányamérnök és csapata.

Dobsinai-jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa)

Dobsinai-jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa)

Dobsinai-jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa)

Dobsinai-jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa)
A 67-es főút a motorosok kedvenc pihenőjénél nem álltam meg, hanem a szászok földjére térve először Csütörtökhelyen (Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt). Vásárait csütörtökön tartotta, így kapta a nevét. A mára már szlovák lakosú 2600 lelkes falu elődje a Szentlászló nevű magyar település, ami a tatárjáráskor elpusztult. Szepességi lándzsás nemesek alapították újra, megőrizve I. László tiszteletének hagyományát. Gazdagságuk alapja az aranybányászat volt. Sajnos a pazar templombelsőt a kapu zártsága miatt nem láthattam, így arról máshonnan vannak a képek. Érdekességként megemlítve Csütörtökhelyen született Szlovákia 4. miniszterelnöke.


Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)

Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)

Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)

Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)

Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)

Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)

Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)
Igló (Spišská Nová Ves, németül Zipser Neudorf) anyai nagyapám német nyelvű felmenőinek származási helye. A magyar turisták a körútjukból érdemtelenül többnyire kihagyják. A 34 ezres város mára teljesen szlovákká vált. Német bányászok alapították a XIII. században. Vas- és rézércet bányásztak amihez feldolgozóipar is települt. Igló a tatárjárásban elpusztult, de IV. Béla királyunk újra telepítette szászokkal. Zsigmond király 1412-ben elzálogosította Lengyelországnak, ami csak 1778-ban szűnt meg.

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)
Igló (Spišská Nová Ves)
Legjelentősebb vallási épülete a főtéren álló XIV. században épült Szűz Mária Mennybemenetele plébániatemplom a neogótikus tornyával. Tűz és földrengés is rongálta, illetve tornyát 1849-ben leágyúzták, amelyet 1870-ben újítottak fel.

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)
A bejárata felett 2 toronyóra is van 5 perc eltéréssel mutatják az időt. Szerencsémre a déli mise miatt nyitva volt a kapuja, így a hívőket nem zavarva az oltárt le tudtam fotózni a hátsó padsortól. Sajnos a gyönyörű orgonája kimaradt a képi megörökítésből, mert a pap a mise végén azonnal lekapcsolta a világítást és elsietett, de így már a gyenge fény kevés volt nekem.

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)
A tér további részén áll az egyházi gimnázium, majd a torony nélküli copf stílusú evangélikus kék templom 1796 óta.

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

A főtér másik felén az iglói színház egy lenyűgöző szecessziós épület, amelyet 1899 és 1902 között emeltek. A létesítmény a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb megmaradt színházépülete.

Igló (Spišská Nová Ves)

Igló (Spišská Nová Ves)

Az iglói Szepességi Múzeum a XV. század nyomait rejti, de ez már külsejében nem látszik. Jelenlegi arculatával a legszebb iglói épületek egyike. Egykoron városháza is volt, de most két szinten helytörténeti témájú a kiállítás anyaga. Idegenvezetés nélkül járhattam végig a szépen berendezett termeit. A szlovák és angol feliratokból csak sejtettem, hogy mit akarnak közölni, amit a pénztárnál kapott magyar szövegű füzettel segítettem megfejteni.

Igló (Spišská Nová Ves)






Újra autóba ültem és 11 km-re a Szepesség fővárosában Lőcsén (Levoča, németül Leutschau) parkoltam le. A városfalnál a bútorzatának színéről Fekete templomnak is mondott Szent László templom melletti emelkedőn jöttem fel a város dombjára.

Lőcse Szent László (fekete) templom

Lőcse Szent László (fekete) templom

Lőcse Szent László (fekete) templom




Lőcse egyházi gimnázium

Lőcse egyházi gimnázium a városfal felől
A szász hatás itt is erősen érződött az óváros épületein. Elsősorban kereskedő városnak minősült, ellentétben a többi szász bányavárossal. A kétsoros városfal jelentős része megmaradt továbbá még két kapuja és négy bástyája is.

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)
A főteret négy nagy épület uralja. A legújabb az 1825 és 1837 között készült, görög kereszt alaprajzú nem ide illő klasszicista evangélikus templom. A leglátványosabb a régi gótikus városháza. Valószínű 1415 után épült, ami 1550-ben a város tűzvészében égett le a benne lévő levéltárral együtt. Reneszánsz stílusban építették újjá, miközben kétszintes árkádokat kapott. Az 1599. évi tűzvészt követően bővítették. Közelében a tornyát 1661-ben építették, ami a különállóságát 1768-ban vesztette el, mivel akkor egy folyosóval kötötték össze a városházával. Végleges formáját 1895-ben nyerte el. Három szerényen berendezett termébe két másik kíváncsiskodóval együtt beengedtek.

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)
A történelmi környezet hátterével a lefényképezésemre 4 embert kértem meg, de egyiküknek sem sikerült jó érzékkel jó beállítással exponálni. Néhány lépésre a Szent Jakab templom áll, amelynek 2015 -ben Ferenc pápa a látogatásakor basilica minor rangot adományozott. Még Károly Róbert királyunk uralkodása idején kezdték el építeni egy régebbi templom helyén, de csak sok évvel később Mátyás királyunk látogatásakor fejezték be végleg. A nyolcszög alaprajzú, már neogót stílusú tornya a villámcsapásban megrongálódott középkori helyére épült 1858-ban.

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)



A főtért szegélyező házak szépen felújítva szemet gyönyörködtetik a tarkaságukkal. Az eléjük ültetett fák lombjai miatt több szépet közülük nem tudtam lefényképezni.

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Lőcse (Levoča)

Következő cél Görgő kihagyásával a szepesi vár (Spišský hrad, németül Zipser Burg) lett.  Meglepetésemre a nyitvatartás 18 óráig volt, ami nekem nagyon jól jött 17 óra körül. A pénztárban itt is, mint másutt diákmunkások, egyetemisták lehettek a korukat illetően gondolva. A vár szikláját már évezredekkel ezelőtt a kőkorban is lakták. A kelták később erődöt építettek ide. A magyar történelemben a pusztító tatárjárás után nőtt meg a hely szerepe, mivel IV. Béla királyunk szorgalmazta a várépítéseket. Ezt a területet 1249-ben a szepesi püspöknek ajándékozta, ahol a saját költségén felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. A vár Szepes vármegye központjává vált és egyre bővült a harcos évszázadok alatt. Felújítási munkák miatt minden része nem volt látogatható.

szepesi vár (Spišský hrad)

szepesi vár (Spišský hrad)

szepesi vár (Spišský hrad)

szepesi vár (Spišský hrad)

szepesi vár (Spišský hrad)

Szepesváralja
A szepesi vár alatti várost Szepesváralját (Spišské Podhradie németül Kirchdrauf) ki kellett aznap hagynom, hogy még sötétedésig Eperjest végig járhassam. Eperjest (Prešov) II. (Vak) Béla alapította 1132-ben a környéken jellemző eperről elnevezve. A tatárjárás előtt flamandok, majd 1242 után németek betelepülése gyarapította Eperjest, akik felgyorsították a városiasodását és így 1299-ben III. András alatt kapott már városi rangot. Károly Róbert idején 1312-ben fallal veszik körül a gazdag kereskedő és iparos várost. Számos háború, tűzvész és járvány sújtotta. Virágkorát a XVI. században élte. A XVI. század közepén a reformáció egyik központjává vált. I. Lipót 1673-ban megfosztotta városi jogaitól, falait majdnem teljesen leromboltatta. Ennél a rövid bástyás szakasznál kezdtem meg az óvárosi sétámat.

Eperjes (Prešov)
 
A főtérre kijutva a katolikus Szent Miklós kegytemplom magas tornyával uralja a környezetét. Építését 1347-ben kezdték el, háromhajóssá 1505-ben bővítették és a tornyát 1515-ben emelték. Rövid ideig evangélikus templom is volt. Hatszor égett le. A legutóbbi felújításakor 1903-ban kapta a toronysisak a jelenlegi gazdagabb formáját. Sajnos csak a zápor elállása után tudtam odajutni, hogy a mise alatt legalább sikerüljön a hátsó sorokból fotózni. Az égi áldás megszűntével a kapu már zárva lett és a gyönyörű templombelsőt nem volt módom megcsodálni, viszont másoktól kaptam fényképeket.

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)





Szemben a XVII. században épült reneszánsz Rákóczi-palota van. Az egyik legrégebbről fennmaradt korabeli épület. Díszítései (jellegzetes pártázata és homlokzata, valamint a kiugró erkélyei) a belváros legszebb építménye. Falai között I. Rákóczi György 1633-ban itt kötötte meg a császár követeivel az eperjesi egyezményt. Fejedelmünk, II. Rákóczi Ferencet pedig egy rövid ideig itt őrizték 1703-ban, miután elfogatásakor idehozták, és mielőtt a bécsújhelyi börtönbe vitték volna. A kuruc szabadságharc történelmi múltjához tartozik az is, hogy gróf Bercsényi Miklósnak itt született meg a fia, Bercsényi László 1689-ben, akiből később a fejedelem testőrkapitánya lett, majd pedig francia tábornagy, a Bercsényi huszárszázad névadója. A palota oromzatának sgraffitóját 1903-ban a budapesti Iparművészeti Főiskola hallgatói újították fel. Később a városi múzeum költözött ide, ahol állandó történeti és regionális kiállítások voltak megtekinthetők. Felújítási munkálatok miatt zárva találtam.

Eperjes (Prešov)
 
A főtért övező házak feltűnő építészeti keveredésének oka az 1887-es városi tűzvész, amely Eperjes nagy részét elpusztította. A később visszaépített polgárházak már modern homlokzattal, de mégis vegyes díszítéssel épültek meg.

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov)

Eperjes (Prešov) görögkatolikus templom

Eperjes (Prešov) a volt vármegyeháza

A Habsburg-ház uralkodása alatt a város nevével óhatatlanul összefonódott az olasz származású kegyetlen zsoldos tábornok, Antonio Caraffa neve. Az eperjesi vésztörvényszéket 1687-ben ő állíttatta fel, amelynek célja Thököly híveinek megbüntetése és a lakosság megfélemlítése volt. Koholt vádakkal és kínzással kicsikart vallomások alapján 1687-ben huszonnégy módos eperjesi polgárt és környékbeli nemest végeztetett ki. A vérpad helyén, az 1751-ben készített Mária-szobor állít emléket a hírhedt kegyetlenségről.

Eperjes (Prešov) Mária-szobor

Eperjes nagyáruházában feltöltöttem fogyatkozó élelmiszerkészletemet és vissza a szepesi vár felé vettem az utamat, hogy annak parkolójában az autómban hajtsam le a fejemet a demizsonos mosakodás után. Frics (Fričovce ) faluban az 1623 után épült Bertóthy kastélyt, a mostani szállót a kerítéstől lencsevégre tudtam kapni, mert annyi fény még volt 21 óra után. A reneszánsz kastély egykor 3 toronnyal rendelkezett, várfal és vizesárok is körbevette. A falán kétszínű, figurális és növényi sgrafitto faliképek díszítik. A romos kastélyt 1840-ben építették át a mai alakjára. A harmadik tornyot és külső várfalat akkor lebontották, a várárkot feltöltötték. A kastély földszinti falába ekkor vágtak ablakokat.

Frics (Fričovce )