Kőrös / Križevci, Nagykemlék / Kalnik, Szentgyörgyvár / Đurđevac

Nyáron a tengerpart zsúfolt, így oda szeptemberben érdemes menni. A határt Berzence felől léptem át. Az első falu Gola/Góla. Neve a szláv "kopasz" szóból ered, viszont a sok gólyafészket látva a villanyoszlopokon, akár a védett madarakról következtethetnék.

Góla gólyái
Križevci (Kőrös) központjában egy elbontott ház helyén parkoltam le. A 18 ezer lakosú város nem egy turista központ, mert sok minden látnivaló nincs. Régi házainak jó része erősen felújítást igényelnének. A várost 1193-ban III. Béla király oklevelében említik először. Várát 1223-ban említik először, ekkoriban lett az újonnan szervezett vármegye székhelye. A falakból semmi nem maradt meg, mert azt a XIX. században lebontották. A város a török két ostromát 1532-ben és 1542-ben kiállta, viszont 1554-ben a pestisjárvány utánit nem. A pálosok Szent Anna temploma a központban kívül-belül felújítás alatt volt úgy, mint az 1232-ben épült Szent Kereszt templom is, így azokat nem fotóztam. Polgárházaiból azt a párat az állapotuktól függetlenül megörökítettem.

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös) hivatalok épülete

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös) általános iskola
A Körösi Egyházmegye Szentháromság tiszteletére szentelt görögkatolikus székesegyházát és a püspöki palotáját a XVI. századi egykori ferences kolostorból alakították át 1897-re. Úgy tűnt, hogy csak kívülről csodálhatom meg az épületegyüttest, mert belülről ezt is részben felállványozva restaurálták. A takarító személyzet volt olyan rendes, hogy beengedett a csodálatos ikonosztáz elé.

Križevci (Kőrös) görögkatolikus püspöki palota

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös)


A városi helytörténeti múzeum főépülete is felújítás okán zárva volt, de ott nem kaptam lehetőséget a bekukkantásra. Az udvarán több régi faépület van, amelyet eredeti helyéről szétszerelve hoztak ide.

Križevci (Kőrös) múzeum

Križevci (Kőrös) múzeum

Križevci (Kőrös) múzeum

Križevci (Kőrös) kultúrház

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös) főtér

Križevci (Kőrös) zsinagóga

Križevci (Kőrös)

Križevci (Kőrös) Szt. Flórián kápolna

Križevci (Kőrös) Szt. Flórián kápolna
A várost elhagyni igyekezve a 41-es út szélén az egykor különálló Koruška falu érdekes formájú 1702-ben kápolnából bővített Boldogasszony katolikus templomnál megálltam. Bejutni nem lehetett. A szemközti boltban viszont feltöltöttem fogyatkozó élelmiszer készletemet.

Križevci (Kőrös) Koruška
 
Az alacsony Kemléki (Kalnik) – hegység felé kanyarodtam, ami negyven kilométer hosszúságban és körülbelül tíz kilométer szélességben húzódik keletről nyugatra. Az oldalában és felette várrom bizonyítja, hogy fontos hely volt a környék. A már négyezer éve lakott térségben a római korban jelentős forgalmú út vezetett erre, amit egy a sziklára épített torony őrzött. A középkorban vár épült ide, majd alája a későbbiekben a XVII. században lakhatóbb várkastéllyal egészült ki. Nagykemlék várát IV. Béla királynak egy 1243-ban kelt oklevele említi először amelyben megemlíti, hogy a vár védői a környék lakóinak segítségével megvédték a tatároktól. Vélhetően egy rövid ideig a király itt tartózkodott menekülése során. Érdemeiket később azzal ismerte el, hogy az itteni várjobbágyok nemesi kiváltságokat adományozott. A törökök többször ostromolták, de elfoglalni ők sem tudták. A vészkorszak után a XVII. században lakhatóbb várkastéllyal egészült ki a vár, de ennek ellenére fokozatosan elhagyták és romlásnak indult, mert az uradalmat máshonnan igazgatták. A rom közötti lépcsőkön csak nagy óvatossággal tudtam közlekedni. Korlát csak néhol van. Az enyhén párás időben a panorámaképeim korlátozott távolságúak lettek.

Nagykemlék (Kalnik)

Nagykemlék (Kalnik)

Nagykemlék (Kalnik)

Nagykemlék (Kalnik)

Nagykemlék (Kalnik)

Nagykemlék (Kalnik)

Nagykemlék (Kalnik)

Nagykemlék (Kalnik)
A falu szép temploma is renoválás alatt volt, így kénytelen voltam a táskámban hagyni a fényképezőgépemet. A szomszéd község meglepő neve a magyarokat egyik szép városunkra emlékezteti.

horvátországi Sopron
 
Gondoltam kibővítem valamelyest a horvátországi körutamat és Verboveczig (Vrbovec) beljebb gurultam Horvátországban. Sok látni való nincs. A 12 ezres város közelében Kućariban áll a Lovrečina kastély. Helyén az akkori gostovicai uradalom területén a XVI. században árokkal körülvett síkvidéki vár állt. Több tulajdonosa volt az évszázadok során. Az 1755-ös parasztfelkelésben a várat is elfoglalták és felgyújtották, amely után akkori tulajdonosai a Kisek újjáépítették. A XIX. században kényelmes kastéllyá alakították át az újabb tulajdonosok. Csak távolról engedték fotóznom ezt az úrilakot, amely most valamilyen szociális intézményként működik.

Kućari, Lovrečina kastély
 
Egy présházakkal beépült dombon két szép pincét láttam.



Verbovecz (Vrbovec) fennállásáról szóló első adat 1244-ben keletkezett IV. Béla király kelt oklevelében. Várkastélyát 1528-ban említik, amelyet valószínűleg nem sokkal előbb a török ellen építették. A Zrinyi család birtoka lett 1531-től 160 éven át. Ők tovább erősítik. A Zrínyiek kihalása után a birtok tulajdonosa a zágrábi káptalan és Batthyányi Ádám horvát bán lett, majd a Patacsichoké. Az 1755-ös parasztfelkelésben a várkastélyt is felégették. Ezután az egykori vár egyik szárnyán, egy új – ma is látható – egyszerű külsejű téglalap alaprajzú kastélyt építtettek. A régi várkastély maradványai egy torony kivételével azonban teljesen eltűntek. Helyét egy kisebb magaslat jelzi, amelyen a park és az 1338-tól ismert Szent Vid plébániatemploma található.

Verbovecz (Vrbovec)

Verbovecz (Vrbovec)

Verbovecz (Vrbovec)

Verbovecz (Vrbovec)

Verbovecz (Vrbovec)
Utolsó célként Szentgyörgyvárat (Đurđevac) Šemovci falut érintve igyekeztem a határ felé. Addig két településen csupán egy röpke pillanatra álltam meg. Sveti Ivan Žabno-n a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemplomot először 1334-ben említik. Az itt talált régészeti leletek arra utalnak, hogy egy római épület alapjain épült. Több átépítést végeztek rajta, a legutóbbi a XIX. század végén történt.

Sveti Ivan Žabno

Sveti Ivan Žabno

Sveti Ivan Žabno
Šemovciban az útszélén fából épített présház keltette fel a figyelmemet.

Šemovci
 
Szentgyörgyvár Horvátországban is van, de Zala vármegyében pedig két helyen is. Hazánkban már nyoma is alig van a földváraiknak, de itt a szomszédunknál jelentős mértékben megmaradt a téglavár. Sajnos a múzeum, galéria 16 órai zárása után értem pár percre ide, így csak a torony alatti kapun belépve a hangulatos éttermet nézhettem meg.

Szentgyörgyvár (Đurđevac)

Szentgyörgyvár (Đurđevac)

Szentgyörgyvár (Đurđevac)

Szentgyörgyvár (Đurđevac)


Szentgyörgyvár (Đurđevac)
Nagyon furán hatott az egykori külső várfalak nyomán felhúzott díszletnek beillő fémkerettel stabilizált vékony téglasor.

Szentgyörgyvár (Đurđevac)
 
A települést már 1267-ben említi IV. Béla király egyik oklevele. A vár a XIV. század elején épült a nedves terület közepére. Szentgyörgyvár a XV. század folyamán fejlődött várossá és vásáros hellyé. A török időkben kitartóan védte a keresztény világot. Külső várát a XIX. században bontották el. A vár parkolója mellett néhány fakunyhó van látványosságnak.



A centrumban alig van pár régi ház. A templom se középkori csupán a tornya régebbi. Félig tatarozták, így egészben nem volt érdemes fotózni.

Szentgyörgyvár (Đurđevac)

Szentgyörgyvár (Đurđevac)

Szentgyörgyvár (Đurđevac)
Szentgyörgyvár után Horvátországban már csak a Dráva partján a hidak alatt álltam meg és szomorúan tapasztaltam a kavicspadokat látva az általában bővizű folyó mostani alacsony szintjét. A horgászok ki is használták az ideiglenes szárazulatot.

Dráva vasúti és közúti hidak

Dráva