Érchegység - Jirkov / Görkau (6. rész)

Vonattal fél óra sem kellett, hogy Bilinából Jirkovba (Görkau) egy másik külszíni kitermelésű szénmedence melletti városkába érjek. A fővonali megálló kopottsága és a távolból a lakótelepek szorításában látszó húszezres városka nem tartozik a leggazdagabb építészeti örökségekkel rendelkező települések közé az Érchegységben, de számomra mégis megnézésre érdemesnek találtatott. A magas vasúti töltésről lépcsőn jutni az autópálya feletti közúti hídra, ami után a másik vasútállomás mellett elhaladva az óváros szélét jelentő körforgalomhoz és általános iskolához érni.

Jirkov általános iskola

Az innentől lejtős úton a kicsiny belváros hamar körbejárható.

 A még teljesen fel nem újított zömök szent Egyed templom áll a főtér közepén. Oldalában freskón Krisztus levétele a keresztről látható német gótírásos szöveggel.

Jirkov Szent Egyed templom

A várost átszelő Bilina folyócska túlpartján a másik téren található a városháza és mellette a patika. Mögöttük virítanak a panelházak, amelyeket az értékromboló szocializmus idején a régi utcasorok szép házai helyébe emeltek.

Jirkov városháza

Jirkov patika

A város határában emelkedik a Rothenhaus (Cerveny Hradek) kastély. Szállodának és hadtörténeti múzeumnak üzemel. Kristálytermét házasságkötő teremként is használják.

Rothenhaus (Cerveny Hradek) kastély

Rothenhaus (Cerveny Hradek) kastély

Rothenhaus (Cerveny Hradek) kastély

Jirkov (Görkau) még a szerencsésebbek közé tartozik, nem úgy, mint a szomszédos Most (Brüx). A szénbányászat terjedésével elértek a határáig. Nem álltak ott meg, hanem arra hivatkoztak, hogy a múlt építészete nem gátolhatja a szocializmus fejlődését, ezért teljes egészében lerombolták az óvárosát. Az 1964-ben kezdődött folyamat során egy teljesen új várost építettek fel néhány kilométerre a korábbi központtól. A korábbi történelmi épületek helyett a szocializmusra jellemző panelházak és közintézmények épültek. Csupán néhány korábbi külvárosi épület maradt meg. Ezt ahhoz hasonlítanám, mintha Kádárék Sopront semmisítették volna meg és mellé egy Ajka, Komló jellegű város épült volna.

A Szűz Mária Mennybemenetele Templomot annak kulturális értéke miatt meg akarták menteni. A késő gótika egyik legkiválóbb alkotása a korábbi óváros főterén állt, amelyet 1517-32 között építettek, korabeli reneszánsz és barokk képzőművészeti alkotásokkal.

Több terv közül végül a templom "elszállítását" választották. A munkálatok során a 71 méter magas tornyot lebontották, és az új város mellett újra felépítették. A templom többi része köré egy betongyűrűt építettek, a szerkezetet acéllal erősítették meg. Így akarták az újonnan felépített torony mellé tolni. A vontatás előkészítése hét évig tartott: a vontatási útvonalon álló épületeket is el kellett bontani, valamint a külszíni fejtés miatt az úton lévő mélyebb területeket is fel kellett tölteni.

A síneket a templom alá építették, és a Škoda gyár által gyártott speciális vasúti emelőkocsikat helyezték a statikailag fontos pontokra. Összesen 53 db ilyen gépet használtak fel. A templomot a lakótömböktől, hívektől távolra 1975-ben 28 nap alatt vontatták az új helyére. A sebessége mindössze 1-3 centiméter volt óránként. Miután a helyére került az egyházi épület, megkezdődött a felújítás, ami 1988-ig tartott.

Az egykori Brüx szépségéről és annak lerombolásáról szól az alábbi 2 link.

http://www.boehmisches-erzgebirge.cz/pictures/Bruex/

https://www.youtube.com/watch?v=lFOwPrpY-Vs

Görkau / Jirkov múltjáról németből fordítottam

Az Érchegység lábánál az Elba mellékfolyója a Biela két partján gyümölcsösökkel ölelt környezetben fekszik Görkau. Itt a földnyelvnél vezetett Prágából a meisseni vásárba a fontos kereskedelmi út. Régebbi történetét homály fedi. A Rothenhaus (Cerveny Hradek) kastéllyal kezdődik Görkau története, mert az ahhoz tartozó birtokon jött létre eddig pontosan nem ismert időpontban. Őrvárként emelték II. Premysl Ottokár cseh király uralkodása alatt 1296-ban a kastélyt. A meglévő dokumentumok hallgatnak a XIV. század elejéről Görkauval kapcsolatban. A város a nevét vélhetően az első telepestől „Jörg”-ről kapja. A város legkorábbi feljegyzésekben Jörke formában tűnik fel. A szájhagyomány szerint viszont ezen a területen egy Georg nevű vadász élt a kunyhójában, akivel kapcsolatban nevezték el Georg erdejének a környéket.

Első írásos emlék 1443-ban Rothenhaus kastély uraságának Wilhelm Illenburgnak adott kiváltságjogokat említi, amelyben a polgárok megadóztatása, sörfőzde építése, gabonaadó, törvénykezés és építkezésre fakitermelés engedélye szerepel. II. Wladislav király 1455-ben városi rangra emeli és megerősíti a kiváltságjogokat és azt szerdai vásártartási joggal bővíti.

Lorenz Glatz von Altenhof birtokos 1480-tól a polgároknak világos és barna sörkimérést engedélyezett, illetve 1488-tól mentesítette a szénagyűjtés és aratás kötelezettségétől őket továbbá új öröklési törvénykezést vezetetett be. Ezek alkalmazásával lett Görkau a többi cseh várossal 1507-től IV. Wladislaw király idején egyenlő törvénnyel rendelkező, továbbá évenként nyolc napig tartó Egyed napi vásártartásra kapot jogot és a szerdai heti vásárt péntekre tették át. A város jogosult lett fallal, bástyákkal, kapukkal és vizesárokkal körül venni magát. Lebontásukat 1828-1834 között végezték.

Sebastian Weitmühl 1516-tól házasság lévén a környék birtokosa lesz. Pestisjárványok 1531-ben és 1582-ben szedik áldozataikat. A fehérhegyi csata után nyomor és szenvedés jellemzi Görkaut, mivel Rothenhaus urasága a vesztes oldalon harcolt. Az új tulajdonosok eltörölnek minden jogot és katolokus hit átvételére kényszerítik a lakosságot.

Görkau szomszédja a szépfekvésű Rothenhaus kastély, amely története 1848-tól szorosan kapcsolódik a városhoz.

A XIX. században Komotau (Chomutov) kerületéhez tartozik Görkau (Jirkov), de a kerületi bíróság mégis itt székel.

Az I. világháború után a német lakosság zaklatása, a közéletből való kiszorítása olyan kegyetlenséggel folyt a csehektől, mint azt, ahogy a Felvidéken a magyarokkal tették.

A városnak 1930-ban mintegy 800 háza és mintegy 6700 lakosa volt.  Görkau akkor nyári üdülőhely és a közelében a téli sportok központja. Számos ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentették a város gazdasági erejét.

A szudétanémet Heimatfront 1933-ban alakul meg, majd megerősödve 1935-ben már pártként működve célul tűzi ki a Szudéta vidék egyesítését a Német Birodalommal.

Cseh partizánok és szovjet katonák felváltva ostromolják 1945-ben. A német lakosságot (kb. 6000 fő) teljesen elűzik 1946 -ig. Az elnéptelenedett város gazdasága teljesen megsemmisült. Üres utcák, üres házak, üres üzemek jellemezték akkor. Lassan töltötték fel új telepesekkel a belső cseh területekről, akik az itteni környezetet, szokásokat, kultúrát nem ismerték, ezért e vidék mezőgazdasága, ipara, bányászata csak lassan indul meg.

Érchegység - Bilina/Bilin (5. rész)

Idén (2015) tavaszán már másodszor indultam az Érchegységbe. A cseh vasúti közlekedés tapasztalatom szerint megbízható és a sűrű hálózatának köszönhetően szinte mindenhová elérni. A Metropol nemzetközi gyorssal Bp. Keletiből indulva átszállás nélkül egészen a cseh-német határig Usti nad Labemig (=Aussig an der Elbe) kényelmesen elterülve utazhattam 5:40-ig a fülkémben. Húsz percen belül egy elővárosi vonattal folytattam tovább utamat a 17 ezer lakosú Bilinába (=Bilin). Hatalmas külszíni bánya és egy erőmű áll a határában.

A lepukkadt szocreál jellegű állomása óriási tégla formájú beton-üveg építmény.

Az áruházak és a várost átszelő Elba mellékfolyójának számító Bilina (=Biela) mentén jutni a központba. A kora reggeli órákban is már tele volt a főtere parkoló autókkal.

Bilina főtér

Óratornyos városháza állt az egyik sarkán.

A közeli templom csupán külső fényképezést tett lehetővé.

A négyzet alakú főtér szép házai fölött a dombra épült hercegi Lobkowitz kastély nyúlik el. A kapuja a turisták előtt zárva állt, mivel egy holding tulajdona.

Bilina főtere a Lobkowitz kastély hátterével

A kastély alatti szikláknál álló jégcsarnokban korongozó fiatalok edzését néztem percekig a lelátóról.

Az 1470-ben épült „Huszita sarokbástya” körül maradt meg a városfal egy rövidke hosszban.

A hídon átmenve a gimnázium zöld épületétől a belváros egy másik szögből is szép.

A korai időpont miatt múzeumba és sörözőbe nem térhettem be. Az állomásra visszamenet lehangoló az aluljáró másik felén csúfoskodó csövestanyának használt egykori raktárépület.

Bilina múltjáról fordítottam németből

Az első települést a VI. században a szlávok létesítik. A X. századig itt a Bilina-törzs területe volt. A X. században a Přemysl-ek átvették a hatalmat. Az első írásos említése a 993-as pápai adóigazoláson megtalálható. Itt a "provincia Belinensis" említik először. A XII. században, főleg a Hrabischok uralták a területet. Az első magántemplomot szent Péter és Pálnak 1061-ben plébániatemplomként épül. I. Vladislav király 1169 –ben a Johannitáknak adta Bilint. A XIII. századtól Bilin regionális központtá vált. Vencel király amikor 1237-ben odaadta Oger von Friedebergnek, akkor került Bilin először német földesurak uralma alá. Várossá 1263-ban vált.

A tulajdonos 1290-től Albert von Seeberg. Az általa adományozott kórházat és a szent Péter és Pál templom patronálását 1302-ben a Német Lovagrendek veszik át. Ők 1342-ben latin iskolát alapítanak a városban, amely akkorra már német többségű lakosságúvá vált. Otto von Bergow 1319-ben megépítteti a hegyekben Geiersberg várat (= Kysperk) miközben nagy bortermelő terület jön létre a város körül.

Ez a német uralmi korszak 1407-ben ér véget, amikor IV. Vencel király a várost cseh nemeseknek adományozza. A husziták 1421-ben elfoglalják a várost és a várat. Kiűzésük után 1436-tól a szász ági Colditz nemeseké a város. A ma is használatos városi címert Bilin 1549-ben kapta I. Ferdinánd osztrák császártól. A jelenlegi kastély helyén Hoger von Friedberg 1470-ben várat építtet.

Őt követte öröklés útján Lobkowicz úr, aki a várat és földjeit birtokolta. A XVI. században számos kézműves letelepedésével virágzásnak indul a város. Tűzvész pusztít 1568-ban, amely során sok ház és a templom is leég, de a károkat hamar helyreállítják. A harmincéves háborúban a svédek a kastélyt és a házak többségét elpusztítják, amiket évtizedeken keresztül tudják csak rendbehozni. Az olasz építész Antonio della Porta 1675-1682 között építi újjá barokk stílusban a kastélyt. Eleonora von Lobkowicz idején létesítik a gyógyfürdőt, ahol számos hiresség Humboldt, Goethe, Beethoven is jár.

A közeli Kutterschitzben (Chuderice) 1750-től beindul a szénbányászat. A XVIII. században tovább bővül a fürdőhely és az ipar is megtelepszik. A vár falait is ekkor bontják le. Lobkowicz herceg 1835-ben cukorgyárat hozat létre. A vasútja 1866-tól van Bilinnek. A nagyüzemi barnaszén kitermelés ekkor indul be St. Emmeranban. Az Engels Üveggyár 1893-ban épül meg. A cseh lakosság aránya megnövekedett, mert 1880-ban még csupán 7,5 % volt, de 1910-ben már 19,5 % lett. Az osztrák-magyar helyőrség városa volt Bilin az I. világháborúban.

Csehszlovákia megalakulásakor cseh katonák szállják meg a várost. Erre a német lakosság népi miliciát hoz létre, hogy megvédjék magukat tőlük. Az 1930-as - nem teljesen tisztességes - népszámláláskor a 10688 lakosból már 4168 csehet írnak össze. A müncheni egyezmény alapján Bilint 1938 szeptember 29-től a Német Birodalomhoz csatolják, majd német katonák vonulnak be.

A második világháború után visszaállítják Csehszlovákia határait. A német lakosság nagy részét elűzik otthonaikból a Benes-dekrétum alapján. A város neve Bilin helyett Bilina lesz. A lakosság 1947-ben még 7915 fő, de 2005-ben már 15714 fő.