Peschiera del Garda, Sirmione

Sirmione volt az úti cél

Október közepi szabadságomra kellemes őszi kirándulóidőt jósoltak. Ebből Észak-Olaszországba akartam néhány napot vonatozni, de végül csupán egyre volt lehetőségem, mert az ottani közelgő sztrájk fenyegetettsége miatt nem mertem tovább maradni. Délután az Agram (=Zágráb római kori neve) nemzetközi gyorsvonattal indultam 16-án és Zágrábon, Ljubljanán (=Laibach) keresztül a szlovén/osztrák határra 01:06 órakor 20 perc késéssel értem Jesenice (Assling) városkába. A tiszta állomás aluljárójában figyelemre méltóak a falfestmények.

vasúti aluljáró Jesenicében

Ebben az acélgyártásáról nevezetes Száva menti alpesi kisvárosban a fűtetlen váróterem hajnali 5 C fokában jól jött a termókardigán, mert innen csak 4:07 órakor egy kívülről förtelmesen összepingált motorvonattal folytathattam tovább az utamat Nova Goriciáig. Ez egy kettévágott város kisebbik szlovén oldala. Az állomásról kilépve az egykori drótakadályokat már régen felszámolták és így szinte nem lehet észrevenni, hogy a főbejárattól 20 m-re a 35 ezer lakosú olasz Goriziában (=Görz) vagyunk. Szlovéniának a schengeni egyezményhez történő 2007-es csatlakozásával a városon áthaladó határ elvesztette országokat elválasztó szerepét. Helyi járatú busszal jutottam el a 4 km-re lévő Gorizia Centrale állomásra, miközben az utcai fényektől megvilágított város szépséges történelmi épületeit csodálhattam. Emeletes vonattal először Venezia Mestre, majd hagyományosakkal Verona és végül Peschiera del Garda utaztam.

Peschiera del Garda vasútállomása

Ez az erődváros Olaszország legnagyobb tava a Garda-tó délkeleti részén fekszik a Mincio folyó ölelésében. A kis óvárost átszelő muskátlikkal szegélyezett vízi útja Velencére emlékeztet. Hídjain és a várkapun bonyolódik le a mindennapi autósforgalom. Kikötőjében a bástyák tövében mediterrán fenyősor ad árnyékot a mólón.

Peschiera del Garda 

Az órányi nézelődést menetrendszerinti autóbuszos utazással folytattam a még csodálatosabb Sirmione felé. Ez a Garda-tó déli partjának közepéből benyúló keskeny néhol 40 m-re szűkülő 2,5 km hosszú félszigeten fekszik. Északi harmadába csak egy víziváron keresztül lehet bejutni, ami vendégmarasztaló gyönyörével ámulatba ejti az idelátogatót.

Pálmafák mindenütt és még néhol az itt nem honos banánfa is megél.

Az óvárostól ligetes részen rövid sétával egy kénes termálfürdő mellett elérhetjük a szigetvégi magaslatra épült monumentális Grotta di Catullo római villa romjait.

Az Alpok csúcsait enyhe pára takarta, így a panoráma innen nem volt olyan lenyűgöző, mint amilyenre vágytam. Az öbölben a sziklafenék valahol platószerűen látszódott és emelkedett ki. A napozók ezt kihasználták és a néhány centis vízben átlépkedtek a törölközőjüket leteríteni. Ezt és a hajóforgalmat egy padról figyeltem miközben jókat falatoztam.

Visszafelé indulva újra járhattam Sirmione zegzugos sikátorait és rövid buszozás után pedig újra Peschiera del Garda utcáit. Veronai rövid állomási várakozásom során három különböző romániai cigánybanda járta be kéregető körútját. Ausztria felé Dél-Tirolon keresztül jutottam Innsbruckba, ahol átszállva Grazig aludtam át az éjszakát. Steiermark tartomány keleti városkáját a háromezres Fehringet és a kolbászkészítésben világrekordot elért Brunn falut néztem meg mielőtt Magyarországra értem volna Szentgotthárdnál. A parányi vár és főtér állapota bizonyítja, hogy a múltat nagy tiszteletben tartják. Keszthely belvárosának ízléstelen felújítói példát vehettek volna innen. (2013. október)

Fehring óváros

Badacsonyörs

Badacsonyörs nem a Badacsony oldalán terül el, mint gondolnánk, hanem a közeli Örsi hegyen. Mára a várossá nyilvánított Badacsonytomaj része, de inkább vélnénk Ábrahámhegyhez tartozónak. Szép tájba illő présházak, nyaralók gazdagítják erre is az országot. Az Örs helynév valószínűleg törzs vagy egy személynévből keletkezett. A hosszan elnyúló Örsi hegy lejtőin fekvő település egy XIII. századi oklevélben szerepel először. Ugyancsak e század végén kezdett már részekre szakadni. Nagyörs vagy Boldogasszonyörs, Kisörs, Szőlősörs -tűnnek fel ebben az időben. Szőlősörs neve viszonylag későn, csak az 1500-as években bukkant fel, miután már a nemesek lakta Nagyörs (Boldogasszonyörs), Kisörssel együtt kivált a régi Örs területéből. 1542-es dikajegyzékben Szőlősörs a jobbágyok, Kisörs pedig nemesek lakta falu. Szőlősörs egyházi és világi birtokosok nevén volt. Az 1530 -as években a fehérvári prépost, később a győri káptalan és a környéken szinte mindenhol birtokkal rendelkező Csoron András tulajdonaként írták össze, 1548 -ban már egyedül a Csoronoké. Utánuk 1627-ben már az Esterházyak birtoka és a devecseri uradalomhoz tartozott Szőlősörs és Kisörs is. A Szőlősörs névformával egyébként 1738-ban találkozhatunk utoljára. Feltehető, hogy a XVII. század folyamán Szőlősörs egyesült a szomszédos Kisörssel, amely szintén szőlősterület és ugyancsak az Esterházyak birtoka volt. Az ősibb - és rangosabb - Kisörs maradt meg aztán az egyesült települések neveként. Ebből lett később a Kisörshegy, majd Kisörs-szőlőhegy helynév, amelyen 1949-ig szerepelt. Bármi is volt azonban Örs jelzője vagy előneve az idők folyamán, környékünkön általánosan Örsöt ismerték és ismerik ma is. A XIX. században nyugalmasabb idők köszöntöttek Kisörsre is. Ennek jegyében épült 1816-ban Páduai Szent Antalról elnevezett kápolnája, amelyet Udvardi Erzsébet 1976-ban felszentelt, Szent Antal a halaknak prédikál és Három királyok Jézus jászola előtt című képei díszítenek. A kis hegyi település neveinek sorát a XIX. és a XX. század fordulóján - rövid időre - Kisörsmajor elnevezés is gyarapította. Kisörshegy 1904-ben megkapta a hegyközség címet. A hegy déli oldalán dr. Folly Gyula orvos a róla elnevezett arborétumot 1905 és 1910 között kezdte el telepíteni, amely Örs egyik nevezetessége. Az első személyvonat 1909. július 9-én ért ide Budapest felől. Ezzel Kisörs is bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába. A Klebersberg - program keretében 1931-ben szép új iskolát kapott a település.  Nevét 1949-től változtatták Badacsonyörsre.

már félig felújítva a badacsonyörsi villa

1816 Páduai Szent Antal kápolna

badacsonyörsi buszmegálló