2021. február 3., szerda

Ostffyasszonyfa, Csönge, Kemenesmihályfa, Mesteri

 

Vásárlási szándékkal mentem a Győr – Moson – Sopron megyébe a Rába közeli Cirákra.

Odatartva Ostffyasszonyfa erdejénél hadifogoly temetőre hívta fel figyelmemet egy tábla. A földúton pár száz méter után érni a rácsos zárt kapuhoz. 

hadifogolytemető 




Az Osztrák – Magyar Monarchia egyik legnagyobb első világháborús hadifogolytábora itt volt. Négyéves működése alatt közel 150 ezer embert – főleg oroszokat, olaszokat, románokat - őriztek a kerítéssel zárt területen. A barakkváros mára nyomtalanul eltűnt csak a temető őrzi mementóként az itt élők emlékét.

A gyér forgalmú 8451 számú útra visszatérve hamarosan az 1996-ban épült Pannonia Ring motor - és autóversenypálya mellett haladtam el.

Pannonia Ring



A hétszáz lakosú faluba érve először az egykori Ostffy kastélyból önkormányzati funkciót kapott épület keltette fel a figyelmemet. Egykori elpusztult vára helyére építették a XVIII. század derekán. Főbejárata és a park felőli oldaláról is megnéztem.


Ostffy kastély Ostffyasszonyfa


A főutcán a templomtér előtti sarkon egy bástya magasodik két márványtáblával. Egyiken a világháborús hősök névsora, a másikon Kocsis József koronaőrnek állít emléket.

Ostffyasszonyfa emlékbástya



A katolikus templom középkori sőt ókori emlékeket is őriz viszont egyszerűbb a külseje, mint a vele szemben álló magasabb evangélikus (1917) kopott templom.

evangélikus templom Ostffyasszonyfa


 

Alattuk a falu laposabb részén áll a sajnálatos állapotú XIX. század első felében épült Ostffy – Weöres kastély. 

Ostffy-Weöres kastély Ostffyasszonyfa


Másik irányba fordulva betonkerítéstől takarva áll a XIX. század hetvenes éveiben épült és felújított Károlyi (Péteri Takáts-kastély), kastély. A kis település sajátossága, hogy több kastélynak és kúriának is helyet ad.



Cirákra érve a kis község rendezett házai között nincs olyan, ami látványossággal bír. 

Így onnan az eladásra szánt áru megnézését követően megfordulva csak Csöngén a 350 lakosú kis közégben álltam meg fotózni. A reformáció hatására a lakosság evangélikussá lett, amelyen később az ellenreformáció sem tudott sokat változtatni. Az egyházközség azonban csak 1784-ben alakult újra, ezt követően építették fel barokk templomukat is.

Csönge evangélikus templom


Csönge kemence


Utam során a menetidőt nem akartam növelni, így csupán a 450 lelkes Kemenesmihályfán a Vidos kastélyt vettem csak lencsevégre. Régi Vas vármegyei Vidos nemesi família építtette, akiknek őseit V. István király emelte nemesi rangra 1272-ben. A kastélyt első formájában XIX. század első negyedében emelték klasszicista stílusban, majd 1870-ben eklektikus stílusban átalakíttatták, bővíttették. Itt őrizték a család ősi levéltárát, amelyben több régi, pergamenre jegyzett irat is volt. A mai, kibővített L-alakját az 1911-es átépítés során kapta az úri épület. Ekkor húzták a rövidebb szárnyra az emeletet, a terasz fölé pedig a tornyot. A kastély homlokzatai az átalakítás során teljesen új, szecessziós jellegű architektúrát kaptak. A II. világháború végén orosz csapatok sajátították ki legénységi szállás céljára, jelentős károkat okozva. Az 1950-es években toldalékkal bővítették, teraszát beépítették. Egy ideig általános iskola és tsz-major, majd óvoda működött benne, a rendszerváltást követően varrodát helyeztek el falai között. Jelenleg magántulajdonban áll 2002 óta.

Vidos kastély Kemenesmihályfa


Celldömölkön csupán áthaladtam, hogy egykori kollégámat látogassam meg a Ság hegy lábánál elterülő mára csupán 250 lelkes Mesteriben, ami a középkorban még városi ranggal bírt. Vaskori halomsírra épült a román kori Szent Mihály arkangyal temploma a XIII. században. 

Mesteri Szent Mihály arkangyal templom






Az új buszmegálló, a régi posta épület és a harangláb mentén érni a falucska határában létesült termálfürdőhöz és a köréje több utcás üdülőtelephez. Az olajkutatási munkálatok 1964-ben kezdődtek meg és akkor értek véget, amikor 1983 méter mélységből itt is a „fekete arany” helyett forró termálvíz tört fel. x

buszmegálló Mesteri

harangláb Mesteri

egykori posta Mesteri

termálfürdő Mesteri


 

források: http://ostffyasszonyfa.hu/.viwo/users/content/2017/03/ostffyasszonyfakastelyai17.pdf?dl=true

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ostffyasszonyfa

http://vulkansag.hu/Templom/Ostffyasszonyfa63/Nagyboldogasszony_romai_katolikus_templom1.html

http://www.csonge.hu/pages/start.php

https://termalonline.hu/furdok/mesteri-termalfurdo

2020. augusztus 2., vasárnap

Csöde (Zala megye)

Autófelniért mentem Csödére a Zala felső szakaszánál fekvő törpe faluba. A megye nevét adó vízfolyás hídján és a vágányon átérve emelkedik az út a 80 lelkes erdőszéli önálló településre. Szokásomhoz híven kirándulóként is körülnéztem a környéken. Az alápincézett módosabb parasztházzal szemben tarka tehenek kóstolták a körtefák árnyékában a száraztakarmányt. 

Csöde : pincés parasztház

Csöde :  tehenek a patak partján

Pihenőházként felújított, faluképet meghatározó másik zsalus szép ház mellett vitt a Csöde patak mentén az út a központba a haranglábig. A világháborúkban elhunytak emléktáblája veszi körül. Túloldalt tető alatt áll védetten a tűzoltószivattyú kocsi. 

Csöde : pihenőház

Csöde : harangláb

Csöde : tűzoltószivattyú

A virágos buszmegálló és az önkormányzat mögötti kemence emeli a parányi falucska szépségét. 

Csöde : buszmegálló

Csöde : falu kemencéje

Fél kilométerre a felsőcsödei részen gondozott környezetben is van pár ház és egy fogadó. 

Csöde : Sárkány fogadó

A buszforduló után a szűk erdei úton el lehet jutni a lombok árnyékában Kerkafalvára. Valamikor templom és kolostor is volt a község alsó felében, de annak már csak a helye van meg a fák között, mert még nem tárták fel. Másutt már a kirándulók örömére a konzervált alapok erdei pihenőként is szolgálnak. Itt is jó lenne. A Szent Márton templom és a hozzá tartozó kolostor 1366-ban a Salamon ispántól származó Salomvári családé volt. A XV. században a domb lábánál egy Szentmárton nevű falu települt. Itt keltezte egyik oklevelét 1441-ben I. Ulászló király. A mohácsi vész után néhány évtizedig még plébánosai helyükön maradtak. Kanizsa vára 1600-ban török kézre került, ezután a környék nekik adózott. Az épület elhagyatottá vált és romba dőlt. Köveit 1657-ben az őriszentpéteri erődtemplom megerősítésére hordták el. Csöde első említése 1342-ből származik, amit az alsólendvai Bánffyak kaptak királyi adományként 1379-ben. Még 1848 előtt úrbéres község volt. Régen az épületek érthetően kizárólag fából készültek.

Haza tartva ismét a Zala hídján és a 2000-es években épült Zalalövő – Őrihodos vasútvonal vágányán gurultam át. Az itt lévő jánosfai kerékpártárolós megállót megnéztem, miközben egy tehervonat robogott el a szlovén Koper kikötője irányába. Egyre több turista száll itt le.

Felsőjánosfa és Csöde vasúti megállója

Az 5 km-re fekvő háromezres Zalalövő érthetetlen módon város. Még a helyiek is furcsálják ezt, mert semmi formája nincs ehhez. Egy XIII. századi oklevél szerint királyi nyilasok – nyíllövők – laktak itt. A gyönyörű tájház is a falusi múltjára emlékeztet. 

Zalalövő : tájház

Zalalövő : tájház

Közelében áll az Árpád-korban épült Mindenszentek temploma 1250-től. A török időkben romossá vált, amit 1747-ben újjáépítettek. Fa harangtornya helyett 1820-ban homlokzati tornyot kapott. 


A központban az 1927-be épült Szent László katolikus templom előtt parkoltam le.

Zalalövő : Szent László katolikus templom

Zalalövő : Szent László katolikus templom

Zalalövő : Szent László katolikus templom

A posta mögötti udvarok rejtette római kori város maradványai Aelium Salla municipium nem voltak megtekinthetők. A bekerített részre a vasúti töltés oldala felől tudtam rápillantani.


Zalalövő : Ailium Salla romjai

Nagy ívű  kanyar után érni be a 400 lakosú Zalaszentgyörgyre. Balról a dombon a XIII. századi Szent György templom áll, körötte temetővel. A román-korban épült, majd gótikus hajót kap, végül tornya a barokk külsőt viseli magán. A külső ajtó nyitva van, de a belépést a mögötte lévő rács nem engedi. A madarak berepülését megakadályozandóan még háló is takarja a rács hézagait. 


Zalaszentgyörgy : Szent György templom

Zalaszentgyörgy : Szent György templom

Zalaszentgyörgy : Szent György templom



Zalaszentgyörgy : Szent György templom

A falu különböző hadak felvonulási útjába esett és általuk többször elpusztult. A törökök többször kirabolják és pusztítják, de Bocskay serege sem kíméli, majd a kuruc harcok idején 1706-ban égetik fel.  A falu Zala meder feletti magaslatán tömör harangtorony csúcsosodik, amely mellől a környező dombokra szép kilátás nyílik. 

Zalaszentgyörghy : harangláb

A faluról az első írásos emlékek viszonylag későn csak 1326-tól találhatók. Akkor a Reszneky család adományozott birtoka volt. A Resznekyek 1403-ban elveszítették hűtlenség miatt. Az elvesztett birtokhoz tartozott a Zalán járó kétkerekű malom is. Ezeket Zsigmond király Egervári Mihálynak adományozta. Majd 1523ban Kanizsai László birtokolta 26 lakott jobbágytelekkel együtt. Az egervári vár tartozéka volt. Vegyes lakosságúvá válik, mert 1748-ban vendek itt éléséről is van adat.