Nagybajom

Sajnálatos módon már többeknek volt okuk mondani, hogy nagy bajomban Nagybajomban jártam, ugyanis a kaposvári megyei kórházba a 61-es főút a 3200 lakosú városka központján vezet át. Szélén, a villanyoszlopokon megannyi gólyafészek állt egykoron, amiért a gólyák városa jelzővel illették. Manapság már alig látni a kelepelő madarakból, amelyek létszáma drasztikusan lecsökkent. Elköltöztek élhetőbb vidékre, mint sok helybéli ember. 

A gyógytermál vízre épült fürdője reményt adhatott volna a fejlődésre, de a bővítését vállaló becsődölése után lakat került pár éve a bejáratra. A szegény önkormányzat lelkes igyekezettel próbálja a lehetőségeihez mérten a települést fejleszteni vagy azt ösztönözni.  Így újult meg részben a központja, amely a körforgalomnál található városházát, a középen álló első világháborús emlékművet, a mögötte található 3. református templomot az iskolával és néhány felújított régi házat jelenti.

  

A település neve ősi személynévből eredeztethető. Már az 1197-es zselicszentjakabi apátság birtok összeírásában is fellelhető. Az 1332-es pápai tizedjegyzékből tudható, hogy akkor már plébániája is volt. A török időkben reformátussá lesz a teljes lakosság, amin majd a hódoltság megszűntével igyekeznek erőszakosan változtatni. A katolikus templomot ők használják 1717-ig. A középkorban több egymást követő család birtokolta Nagybajomot, de később már a XVI. századtól felaprózódva számos nemesi család között oszlik meg a területe. A várát először 1543-ban említik, és feltehetően a 2. református templom romja helyén álló középkori templomot vették körül palánkkal. Pusztulása vélhetően 1557-ben következhetett be, amikor a közeli Koroknavár újból török kézre került.

A 2. református templom a türelmi rendelet után 1787-ben épült fel, amely a második világháborúban súlyosan megrongálódott. Egyszerűsített formában újjáépült, de az 1986-os villámcsapástól leégett és mára csupán homlokfalából maradt meg egy rész.

Nagybajom református templom romja

A katolikus templomban is nagy károk keletkeztek a több hónapig megmerevedett front harcai során. Új ízlésnek megfelelően hozták ismét tető alá.

Régebben zsidó közösség is élt Nagybajomban, de nekik a zsinagógájuk sem maradt fenn. Ők a XVIII. század közepén telepedtek le. A hitközség a XVIII. század végén jött létre, és akkor épült fel a zsinagóga is. Négyosztályos zsidó népiskola nyílt 1861-ben. Az 1861 - 1921 közötti években elemi iskolát is működtettek. Főleg kereskedelemmel foglalkoztak: 1929-ben 18 kereskedőt, 6 kisiparost, 5 nagyiparost, 3 orvost, 3 földbirtokost és egy ügyvédet találhattunk közöttük, de malmot és bankot is alapítottak. A fiatal férfiakat 1941-ben behívták munkaszolgálatra. Többségük később a keleti fronton vesztette életét. A településen 1941-ben 72 zsidó élt. A falu zsidóságát a nyilasok hatalomra kerülése után 1944. május 26-án beköltöztették a kaposvári gettóba, ahonnan valamennyiüket Auschwitzba deportálták. A zsidó vagyont 1944 nyarán árjásították. A deportálást kilencen, a munkaszolgálatot hatan élték túl. A hitközséget nem tudták újjászervezni, a romos zsinagógát lebontották, a telket eladták. A településen 1956-ban már nem éltek zsidók. A cigányság aránya viszont a szocialista rendszer alatt a külterületekről való beköltözésekkel megnőtt és azóta is gyarapodik.

A nemesi kúriákban a XVIII. századtól komoly irodalmi élet folyt. Az 1760-as években itt töltötte gyermekkorát Virág Benedek költő és történetíró, itt élt két évig (1798-1799) Sárközy István Somogy vármegye másodalispánjának vendégeként, Csokonai Vitéz Mihály és ide vonult, 1707-1812 között, élete alkonyán Pálóczi Horváth Ádám, a költő, akinek Sárközy Jusztina volt a neje. Ugyancsak 1734-ben Sárközy Jánosnál fordult meg vendégségben Bél Mátyás is. A Sárközy kúria - nem lakott része - 25 éve emlékházként és helytörténeti múzeumként is működik. A háromszázéves épületet az államosítás után szolgálati lakásokká alakították át, majd azok megszüntetésével 1996-tól helyet ad Deák Varga Józsi bácsi - a Sárközy család tagjának - lelkes gyűjtése eredményeként megbővült múzeumi anyagnak. A kúriát – részben magánerőből, részben pedig állami támogatásból – 2000-ben teljesen felújították.

Sárközy István Helytörténeti Múzeum Nagybajom

Kacsóh Pál főjegyző

Kacsóh kripta a temetőben

Az udvar a második világháborúban az elesett német katonáknak lett az ideiglenes temetője. A legsúlyosabb harcok 1944. december 3-án folytak a térségében. A Margit-vonal részeként a németek erős védelmi vonalat építettek ki, hogy elzárják az oroszok útját a zalai olajmezőktől. A front 1945. március végéig - a végső orosz áttörésig – megmerevedett, nem kímélve a települést. Különösen nagy volt a Vörös Hadsereg vesztesége. A szovjet csapatok csaknem bekerítették Nagybajomot, de ez a fokozódó német ellenállás miatt viszont nem sikerült nekik hónapokig. A szovjet megszállás után községgé minősítik vissza. A település épületeinek nagy részében komoly károk keletkeztek. A helyreállítás, regenerálódás több évig eltartott. Városi rangját 2001. július 1-jétől nyerte el újra. A Fő utcán sétálóktól kérdezve senki nem tudta megválaszolni, hogy miért város Nagybajom, de így van ez akár Lengyeltótiban is.

Korábbi tragédiák közül további kettőt is meg kell említeni. Egy fellázadt önkéntescsapat dúlta fel 1800. november 11-én a települést, amely akkor a fél vármegyét végigpusztította. Nagy kb. 200 – 300 áldozatot követelő kolerajárvány szedte áldozatait itt 1855-ben. A fejlődését ez mégsem állította meg, mert 1859-ben közel 3000 lakosával mezővárosi rangra emelték. Az viszont komolyan kihatott a további felvirágzására, hogy 1872-ben 6 km-re délre – Jákó érintésével – helyezték üzembe a vasútvonalat. Ez is befolyásolta, hogy számottevő ipar nem telepedett meg Nagybajomban és mindvégig az agrártermelés túlsúlya maradt a jellemzője.

Nagybajomban több kúriát is láttam, de azok többsége siralmas állapotban van, viszont említésre méltó a szépen felújított Igmándy kúria. 

Igmándy kúria Nagybajom

A Fő utca kirívó rondasága a szocialista időkből származó emeletes ház, ami nagyon negatív hatású a városképre.

borzalmas a kopott kockaépület

Említésre méltó, hogy Boross Péter - aki Magyarország miniszterelnöke 1993-1994 között - Nagybajomban született 1928. augusztus 27 – én.

Kaposvár

Vannak kellemes városnézési programok, de néha kényszerűségből kell menni. A megyei kórházban volt dolga a nejemnek, akit elkísértem. A kívül-belül csodálatosan felújított korszerű épületbe bejelentett időpontra mentünk, de ennek ellenére nem gondoltuk, hogy sok időt tesz ki a várakozás. Gyönyörű az épületkomplexum, de még több orvos kellene. A jelentős bérfejlesztések ezt igyekeznek ösztönözni, aminek a hatása mutatkozik, de csak lassan. (Ne felejtsük el azt, amikor a szoci-libsi kormány 600 milliárd forintot vont el az egészségügytől, ápolókat küldött el, vizitdíjat szedetett, illetve egészségügyi intézményeket záratott be!)

Amikor a papírt beadtuk az egészségügyis hölgy mondta, hogy a hosszú várakozási idő alatt még az elején menjünk el enni, mert erre most van a legalkalmasabb idő. Megfogadtuk a tanácsát. A közeli Szent Imre-templommal szembeni Subito Pizzériába léptünk át, ahol az emeleti részen a SZÉP kártyánkkal fizetve ettük meg a korai ebédünket. 

Szent Imre templom Kaposvár

Subito Pizzéria Kaposvár

A cigánypecsenye után a belváros háromnegyedét gyors léptekkel végigfotóztam – a többit egy másik kórházi látogatás során – amíg a nejem ült a váróteremben. Nekem szenvedés lett volna az ücsörgés.

Kaposvár komolyabb ismertetését nem vállalom fel csupán, mint egy nézelődő a fényképeivel igyekszem a várost bemutatni.
  

Dorottya Hotel Kaposvár

Fő utca a sétáló utca Kaposváron

Megyeháza és a Rippl - Rónai Múzeum Kaposvár

római kövek

gesztenyeárus Kaposvár

az alapjáig lebontott és visszaépített pénzügyi palota a városházával Kaposváron

Kaposvár 1918-ban

az 1904-ben átadott tornyos kaposvári városháza 

advent (úrjövet) Kaposváron 2016

Mária - oszlop Kaposvár

Nagyboldogasszony székesegyház épült 1885-ben

püspöki palota Kaposvár

református templom Kaposvár

Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár

a pusztulásból megmentett ház 

2017-ben 100 éves evangélikus templom

homlokzat megmentéssel épül újjá a polgárház

A platánfák szegélyezte belvárosi utcák nemcsak a szépségét, hanem a polgárok bosszúságát is növelik, mivel a tetőkre hajlanak illetve az avar seprése is sok gondot jelent. 

Figyelemre méltó, hogy az 1990-es évektől kezdve olyan modern építészet alakult ki, amely igyekszik a régebbi stílusú épületek közé beleilleszkedni. Bárcsak Keszthelyen is rájönne erre a városvezetés!

a kaposvári egyetem

A Kapos Hotel szocialista förmedvénye a város szívében éktelenkedik, pont ott ahol a legfeltűnőbb.

egykoron a Korona Szálloda állt a Kapos Hotel helyén

Somogy megyében tulajdonképpen Kaposvár az egyetlen városias város, mert a többiben nincs, vagy alig van régi polgárházakból álló központ. A város területe már az i. e. V. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős. A már 1009-ben is létező település 1061-től egyházi központnak számít. Neve először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg.

Rönkvárát a mocsaras Kapos partjára építik a XIII. században, amit még a török veszély előtt téglavárrá építik át. A nyomuló oszmánok ellen négy bástyával erősítik meg, de így sem bírt ki ötnapi ostromnál többet 1555-ben. Falait a megszállók megerősítik és mezővárosi jogokkal ruházzák fel. 

Kaposvár 1686-ban

A 131 évvel későbbi visszavétel során az ostromtól megrozzan a vár, amit még a Rákóczi szabadságharc előtt I. Lipót nagy részében lebontat. A még megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Tíz évvel ezelőtt két bástya alapjai látszott, illetve a délkeleti körbástya és a délnyugati négyszögletes saroktorony is a felszínen volt, de azóta még ezt is felelőtlenül eltüntették.    

Középkori házakat nem találni, mivel a városiasodás a török kiűzése után a XVIII. században kezdődött el. Kaposvár 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. Somogy vármegye székhelye 1749-től lett. A beköltözők jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították Kaposvárt a polgári fejlődés útján. A lakosság folyamatosan nőtt, felépültek a fontosabb közintézmények, megteremtődtek a vasúti és közúti közlekedés feltételei, majd a XIX. században elindult az ipar és a gazdaság fejlődése is.

Csiky Gergely Színház Kaposvár (épült 1911)

Kaposvár Csiky Gergely Színház (2024)

egykor igazságügyi palota 1920-bvan

bíróság Kaposvár

a 2017-ben befejezett felújítás után a kaposvári vasútállomás

A kaposszentjakabi bencés apátság romja Kaposvár délkeleti határában, a Kapos-völgy mellett, a Zselicség peremén fekszik. A mellette vezető útvonalat az őskortól használták. A környéken lévő telepek már 6000 évvel ezelőtt lakottak voltak a leletek tanúsága szerint. A környéken nagyobb VII-IX. századi avar temetők is előkerültek. A honfoglaló magyarság 900 utáni megtelepedéséről csak feltételezések vannak. Alighanem a Bogát-Bulcsúhoz tartozó népek szállhatták meg a mai megye jelentős részét. Somogy korábbi honfoglalóit a X. század közepe táján szervezhették meg az Árpádok, majd később Koppány. A Koppány leverésében Szent István oldalán aktívan résztvevő német lovagok, köztük a Győr-nemzetség tagjai is ekkortájt kaptak birtokokat Szent István királytól. E német lovagok, - így a Győr-nemzetség Kaposvár környékén - a legfontosabb kereskedelmi és hadiutak mellett a réveket, átkelőhelyeket őrizték fegyvereseikkel. A Győr-nemzetségnek, de a királynak is udvarháza állt Kaposvár környékén. A Győr-nemzetség kaposvári birtokközpontja, udvarháza közelében Zselicszentjakabon (a mai Kaposszentjakabon) hozta létre a XI. század közepén a nemzetség kegyúri temetkezőhelyét a bencés apátság megalapításával. A többszörös átírásban megmaradt dokumentumok szerint Atha (Ottó) nádor, Győr fia, somogyi ispán alapította 1061-ben a bencés monostort a "Szent Jakab apostol hegyén, amely a Kapos folyó partja mellett van". Ez az első meghatározható uradalmi központ Kaposvár mai területén. A falu az egész középkoron keresztül fennállott, de nem fejlődött mezővárossá. A 2014-es ásatások feltárták az eredeti, honfoglalást megelőző templomot is, amely Karoling korú stílusban épült, valamint a hozzá kapcsolódó településnyomok is erre utalnak. A szentjakabi régi templom feltehetően a XI. század első felében kitört Vata-féle pogánylázadás idején pusztulhatott el. Fennmaradó romjait beépítették az 1067-ben felszentelt apátság építményeibe. A felszentelésen a Dalmáciából visszatérő Salamon király és Géza herceg is részt vett. Az apátság 1543-ban szűnt meg, a török hódoltság idején katonai célokra használták, külső fallal megerősítették. Mai formájában a műemlék romterület a 2001 évben befejeződött rekonstrukció nyomán látható. A szép fekvésű monostor Kaposvár egyik jelentős kulturális-turisztikai központja.

A város bemutatásához Interneten található ismereteket használtam fel a saját képeimhez.

Kaposvártól és az egyetemtől északra Toponárnál egy keskeny mesterséges tó (Desedai víztározó) található, amely elsősorban a horgászoknak, mint a fürdőzőknek nyújt élvezetet.