A Morva mentén Morvaországban (4. rész)

A magyar nevet őrző (Uher) városok építészeti értékeit megtekintve a Morva felsőbb szakaszán található 1997-ben Csehország legszebb történelmi városává választott Kromerizbe (Kremsier) utaztam. Hulinban (Hullein) átszállva vasúti mellékvonalon modern motorvonattal jutottam ide. Egy Németországból hazatérő vendégmunkás férfi volt az útitársam.

Az este közeledtével még egy óra hosszat maradt megfelelő fényviszony a fotózáshoz. Legalább három kellett volna ahhoz, hogy e morva gyöngyszemet alaposabban megismerjem. Ebből adódóan a mellékelt képek csak ízelítőt nyújtanak a 29 ezres szépséges Kromerizról.

Aznap hat várost megjártam és már kissé fáradt voltam amire sietve végigfotóztam a belvárost. Közepén téglalap alakú főterét körülvevő polgárházai előtt kulturális szabadtéri programokat is kínál.

Gondoltam ide még érdemes lenne visszatérni, hisz a püspöki palota belsejét, a díszkerteket, a templom belsőket és más nevezetességeket nem láttam.

A mellékelt utcai fotókból így is következtethető, hogy utam egyik, ha nem a legszebb városában jártam.

jogtudományi főiskola

Szent Móric templom

Szent Móric templom

Keresztelő Szent János templom

Boldogságos Szűz Mária templom

A vasútállomás vietnámi fickó által bérelt restijében egy ősi cseh energiaitalt kortyolva pihentem meg. Kojetin (Kogetein) irányában Brünnön keresztül értem másnap reggel Budapestre.  

Kromeriz (Kremsier) múltja a nagymorva birodalomba nyúlik vissza. Első írásos említése 1110-ből való, amikor az olmützi püspök faluként megszerezte. Kereskedelmi utak kereszteződésébe esett, így rohamosan fejlődött. Előbb várat építenek 1266-ban, majd városi rangra emelik 1290-ben. A város alapítása Schauenburk Brúnó olmützi püspök nevéhez fűződik, akinek a hivatali utódai itt építtették fel nyári rezidenciájukat, részben ide helyezve át az egyházmegye irányítását.

A püspök döntése a város felvirágzását hozta magával. Megépült a város történelmi központja, vagyis a Főter (Velké náměstí), és a mellette álló Püspöki palota (Arcibiskupský zámek), ami eredetileg egy gótikus vár volt, amit később reneszánsz kastéllyá alakítottak, majd XVIII. században kapta barokk formáját. 1949-ig az olomouci püspök és érsek székhelye volt. A palota belső berendezése rendkívül gazdag. Mellette két csodálatos park, a Virágoskert (Květná zahrada) és a Kastélykert (Podzámecká zahrada) találhatóak. Ezeket 1998-ban az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A város nemcsak Csehország viszonylatában büszkélkedhet a történelmi parképítészettel, hanem Európában is egyedülálló.

A harmincéves háború idején két egymást követő alkalommal (1643 és 1645) szenvedte el a város a svéd csapatok átvonulását és az azt követő dögvészt. Ugyanazon évszázad hatvanas éveiben II. Károly olmützi püspök elrendelte a város teljes felújítását. Kroměříž-ben 1848-ban tartotta ülését az alkotmányozó országgyűlés. Óriási kulturális jelentősége miatt kapta a Hanácké Athény (Hana vidék Áthénja) nevet, mivel a város a XVII. század óta Hané és egész Közép-Morvaország kulturális centruma.

Kroměříž-ben három történelmi jelentőségű templom található: a Szent Móric templom (kostel sv. Mořice), a Keresztelő Szent János templom (kostel sv. Jana Křtitele), és a Boldogságos Szűz Mária templom (kostel Blahoslavené Panny Marie), ezen kívül érdekes a Szent Kereszt kápolna (kaple svatého Kříže), a püspöki pénzverde, a bíborosi borpincék, a Kroměříž Múzeum, a Galerie Artuš stb.