A nagyenyedi piactól a tankcsapdáknak minősülő kátyúkkal teli utakon a busz döcögve hagyta el a várost. Az utolsó házaknál már minőségi friss burkolaton gurulhatott. Több román többségű falun át a magyarszigetnek számító két apró faluba Torockószentgyörgyre és Torockóra kb. 40 percen belül értünk személyenként 6,5 lei-ért. Az ablakon kitekintve a szorost övező sziklák után a szélesedő völgy fehér hegyvonulata több kilométer hosszban látható. Torockó fehérre meszelt műemlék házakkal övezett piacterén van a végállomás. Északi részére építették a vajort. A német eredetű szó „tavacskát” jelent. A XVII. században épült vízvezeték táplálja a négy vályút állatitatásra és a két medencét mosásra. A szemközti utcába igyekeztünk hátizsákjainkkal egy szőlőindás szürke ház felé, ahol négy éjszakára foglaltunk előre szállást. A háziak rokoni szeretettel vártak minket és meglepő módon tegezve beszéltek velünk. Pumi kutyájuk és egy keverék az udvarra toppanásunkat köszöntéssel felérő két vakkantással jelezte. Zuhanyzás után a háziak finom estebéddel fogadtak minket.
Torockó 1.
 |
| unitárius templom |
 |
| az ortodox templom a Kárpátokon túlra lenne való |
Másnap a laktató reggelink után a helytörténeti múzeumban a kiállítás gazdag anyagából ismertük meg a falu múltját, ami főleg a vasbányászatára alapult. (Torockó neve szláv eredetű, de évszázadokig szászok lakták, akik végül elmagyarosodtak. Mára az elrománosítás veszélyei fenyegetik.)
Ezt követően a szállásunk utcasora mögötti Székelykő hegy megmászására indultunk. A sziklaomlások között vezetett az egyre meredekebb ösvény. A hátizsákomat a mellkasomra kellett átvennem, mert úgy éreztem, hogy visszahúz, ha a szokásos viselési módban tartom magamon. Akikkel találkoztunk egy kivételével mind magyarországiak voltak. Torockó unatkozó kutyái önkéntes turistavezetőként kísértek egyeseket, így még véletlenül sem tévedhettek el honfitársaim. A csúcsra kb. 1,5 óra alatt értünk többszöri pihenőt beiktatva. A panorámát egy bokor hűs tövéből csodáltuk. Itt már arra is figyelni kellett, hogy merre lépünk, mert a hegy kevésbé meredek oldalán a tehenek feljártak legelni és csúszós nyomokat hagytak maguk után.
A hegygerinc élén haladva két egykoron katonai feladatot szolgáló betonoszlopot találtunk, amelyeket magyar színekre festettek. Melléjük állva szívesen fényképeztette magát mindenki. Az a hír járta, hogy aki Torockón a Szarvas Vendéglőben bizonyítja ittjártát, az árkedvezményt kap a fogyasztásnál. A fennsíkon egy pesti családdal folytattuk egy darabig az utunkat. Úgy másfél km után szemünk elé tárult a szőnyegparcellákkal körülvett Torockószentgyörgy és hátterében a Torotzkayak rom vára.
Torockó történelme évszámokban:
kr. u.: 106 – 275 római őrszolgálat működik a Székelykő csúcsán.
Pénzérméket találtak ebből a korból a hegytetőn.
700 – 800 szláv telepesek jelenlétét bizonyítják a völgyben
fellelhető helységnevek Toroszko (troszk – vaskő, vassalak), Borrév – fenyővel
borított hely, Lunka – kőbánya
895 a honfoglaló magyarok a Torockói – medencét is felfedezik.
1241 tatárjárás
1289 IV. László a székelyeknek adományozza az Aranyos és a Maros
folyók közti területet.
1300 körül német bányászok telepednek le, akik vízi erővel működő vasverőket használnak
az Aranyos völgyében.
1514 Dózsa – féle parasztháború. A torockószentgyörgyi várat
feldúlják, de nem égetik fel. Toroczkay Ferenc új adománylevelet kér, amely
szerint ő és örökösei gyakorolják a földesúri jogokat a torockói völgyben. A
bányászok nem törődtek bele a jobbágy sorsukba. Így 300 évig tartó pereskedés
indult a torockóiak és a Toroczkay család között, amelynek csak az 1848-as
jobbágyfelszabadítás vetett véget.
1595 első fennmaradt írás a torockói iskoláról.
1702. november 17. Rabutin de Bussy generális Erdély Habsburgok
által kinevezett főparancsnoka megtámadja a Rákóczi - szimpatizáns Torockót és
vérfürdőt rendez. Ekart András és Szabó Gergely tiltakoznak a jogtiprás ellen.
Őket a piactéren akasztják fel. Torockó történetének legvéresebb napja ez. A
régi házak ablakkeretei ezért vannak pirosra festve.
1704 Tige osztrák generális felégeti Torockót és lerombolja a
torockószentgyörgyi várat.
1784. november 10–11. Horea oláh parasztvezér rabló csapata
felperzseli Torockószentgyörgyöt.
1820 az Aranyváltó Hivatal 1800 gramm aranyat vált évente Torockón.
1848. április 11. Torockó is képviseltette magát azon a kövendi
gyűlésen, amelyen Aranyosszék és Torockó népe hitet tett a pesti 12 pont
mellett.
1870. május 1. A tűzvészben leégnek a felső piacsor házai. Helyükre
kőházak épülnek, ezek a mai híres”fehér házak”.
1881 leállnak a kohók, megszűnik a vaskitermelés.
1920 az iskolában a 91 százalékos magyar többségű faluban a tanítás
nyelvét románra kell változtatni.
1938 állami rendeletre a néhány százaléknyi románságnak felépül az
ortodox templom a főtérre. Az építkezés támogatására 20 hektár erdőt vágtak ki
a Székelykő oldalából. Az erdőt nem telepítették vissza.
1954 Győrbiró Pál tanár létrehozza a néprajzi múzeumot.
1989. december 22. Elégetik a piactéren Ceausescu képeit és a
kommunista párt jelvényeit.
1999 Torockó megkapja a legjelentősebb európai építészeti díjat az
Europa Nostrat. Az UNESCO világörökség listájára kerülhet a magyarországi
Hollókő település pozíciójának kiterjesztéseként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése