A négyórás gyulafehérvári nézelődést követően 13:19 órakor az elrománosodott egykori szász és magyar többségű 22 ezres Nagyenyedre (Aiud) vonatoztunk.
A torockói buszunk indulásáig a kopottas vasútállomás épületétől kezdtük a belváros körbejárását a 14 órai érkezésünk után.
A fő terére kihagyhatatlanul itt is beerőszakoltak egy Kárpátokon túli ízlésű ortodox templomot, amely a XV. századból származó református vártemplom mellett éktelenkedik.
 |
| Nagyenyed 1907-ben |
 |
| a református kollégium |
Az utóbbi bástyáját és a közeli híres kollégiumot felújítás alatt láthattuk. A piacra lekanyarodva az ottani buszmegállóba álltunk be, ahonnan a kijavítatlan menetrendtől eltérően tíz perccel később 16 órakor indult a járatunk Torockóra.
A kelták, rómaiak idejében is állt
már itt település. Nagyenyedet a kitartás városának is említik, mert annak
ellenére megmaradt, hogy a történelme során többször feldúlták és porig
rombolták. A tatárok, labancok pusztításai felejthetetlenek. A románok által
mindenütt dicsőített Mihai Viteazul vajda 1600-ban felégette és a másik
favorizált történelmi alakjuk Avram Iancu 1849-ben a felbőszített seregével három
napig pusztították a várost. A lakóházakat lerombolták, a híres kollégium és
levéltár dokumentumainak nagy részét elégették, 900 lakost válogatott
kegyetlenséggel megöltek a többieket pedig elkergették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése