Miután (2007 tavaszán) Stuttgartból
a Mercedes Museumból eljöttem Ulmba utaztam.
Késő délután értem a Duna - partra. Belvárosának 80 százalékát helyrehozhatatlanul
szétbombázták még a háborúban. Az újjáépítés folyamán sajnos nem mindenütt
törekedtek a belváros történelmi képét megtartani. Az egyik leggusztustalanabb
az üvegpiramis formájú könyvtár.
Időm rövidsége okán múzeumlátogatást nem
terveztem. Ismertebb utcáin járkálva fotóztam jellegzetes házait a vonatom
indulásáig.
Majd Augsburgban a
vasútállomásról a két vonat közötti rövid időben az esti fényben egy fotó
készítésére volt lehetőségem kiszaladni.
 |
| Augsburg |
Münchenben az állomási büfé
egyike átalakított autóból volt, amit éppen érkezésemkor csuktak le.
 |
| München |
Ulmról:
A város területe már az
újkőkorszakban is lakott volt. Alemann település létét a főpályaudvar közelében
feltárt nagy temető is bizonyítja. Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot
ekkor "Karoling palotának" nevezték. A Salierek 1024-1125 közötti és
Stauferek 1138-1268 közötti uralkodása alatt sok a sváb hercegség és a német
birodalom történetét befolyásoló döntés született. Barbarossa Frigyes emelte
városi rangra 1164-ben. A XV. és XVI. század volt Ulm egyik arany-korszaka, a
városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a várost, amely a
város művészeti életét is fellendítette. Területe földvásárlások által majd
négyszeresére nőtt, végül Németország második legnagyobb birodalmi városává
fejlődött. Székesegyházának alapkövét 1377-ben rakták le, az épületet a város
nagysága és gazdagsága szimbólumának szánták. Ulm városát 1347-től patríciusok
és céhek kormányozták. Alkotmányát, amely egyike a legrégibb írásos
városalkotmányoknak 1397-ben a "Nagy eskülevél"-ben szabályozták.
Július utolsó hétfőjén máig ennek az eseménynek az emlékét ünneplik meg Eskü
hétfője" néven.
A XIV-XV. század a város
kulturális téren fejlődött a legtöbbet. A székesegyház építésében neves
művészek vettek részt, amelyek a késő gótika egy sváb fajtáját az "ulmi
művészet"-et hozták létre. Ulm is elkötelezte magát 1530-ban a reformáció
mellett. Ekkor sok templomot és kápolnát is lebontottak.
A XVII-XVIII. században Ulm
mint fontos erődítmény sokat szenvedett az állandó háborús események során.
A teljes eladósodása miatt 1803-ban elvesztette a
"szabad birodalmi város" kiváltságokat. I. Napóleon 1805-ben az ulmi
csatában legyőzte az osztrák csapatokat. A napóleoni háborúk után 1810-ben,
miután a város átpártolt a Württemberg hercegséghez, lebontották a régi
városkapukat is és csak 1842-1867 között építettek új erődítményeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése