Sajnos a második napunk az előre jelzetteknek megfelelően esős lett. A reggelink után a 25 km-re lévő Ahr folyó völgyében elterülő ötezres kisváros Sand in Taufers várának megnézését szántuk első programunknak. A XIII. században épült sziklára, amely az Alpok csúcsai felé vezető völgy szűkülő bejáratának elején áll.
Ideérkezésünkig az ablaktörlőt nem kellett bekapcsolni. Az Ahr folyó vár alatti fedett hídjának fotózásával kezdtem, majd a neves építményt miközben azt félig megkerültem.
A kapu nyitása előtt a mögöttes fenyveserdőbe is bepillantottunk pár lépésnyire.
Az egykor megcsonkult torony helyreállítva több szinten a kiállításanyagával látogatható. Alul egy kis vetítőteremben németül majd olaszul a vár egykori életével kapcsolatos remek filmet játszanak le. Mi mindkettőt megnéztük, miután végigjártuk a termeket, mert eleredt az eső és itt fedett helyen voltunk.
A hangulatos kávézóba is beültünk, mert az előző napi hegyi túrától némi fáradságot még éreztünk magunkban. Kortyolgatáskor örömmel vettük észre, hogy a Nap sugarai a várudvar kövét érik.
Felkeltünk és a Suzukimmal lekanyarodtunk a városkába, ahol a Neumelans-kastélyt megkerestük külső fotó készítésére.
Reneszánsz stílusban épült 1584-ben. Négy sarkán jellegzetes torony található. Ablakait osztrák színezésű fapanellek takarják. Az épület magántulajdonban van, ezért számunkra csak kívülről volt megtekinthető.
Innen a Reinbach három vízesését néztük meg egyre magasabbra haladva a patak mentén. Az utolsót akkora pára vette körül, hogy nem mertem a fényképezőgépemet használni, így emléke nem képként maradt meg.
Az eső megkímélt minket, de az eleredésére bármikor számíthattunk. Természetes üregek is vannak az ösvény menti sziklákban, így akár oda is behúzódhattunk volna. Egyes sziklákra emberalakos szobrokat is odaművészkedtek.
Kosárnyi gombát is gyűjthettünk volna, ha az lett volna a szándékunk.
A parkolóba visszaérve a felhőkkel borított csúcsok irányába indultunk az SP48-as úton. Egyre meredekebb és tekergősebb lett az út a Reinbach felsőbb medencéjébe érve, ahol Rein in Taufers falucskában ért véget az aszfaltos út.
Sajnos túrázni nem volt módunk, mivel eleredt az eső, pedig tervbe volt felsétálni a csodás Kasseler Hüttéhez.
Gais falu körforgalmában felettébb szépnek találtam a Wonga szállót, így a fotóalbumom szép házainak számát vele is gyarapítottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése