Kojetin
(Kogetein), Prostejov (Proßnitz), Sumperk (Mährisch Schönberg), Unicov (Mährisch-Neustadt),
Sternberk (Mährisch Sternberg) 2014 június
Sumperk (5/3. rész)
Morvaországi egynapos utam harmadik városaként a
lengyel határhoz közeli 26 ezer lakosú Sumperket (= Mährisch Schönberg)
választottam. A vasútállomás szépsége reménnyel töltött el, hogy lesz még a
továbbiakban is miben gyönyörködni.
Villasor mentén haladtam az egykori német
gimnáziumig, majd balra fordulva a gazdag kiállítási anyaggal bíró néprajzi
múzeum monoton mályvaszínű árkádos épületéhez értem.
A sétálóutcán esernyőt
tartó bronzalakos szoborra csorgott a szökőkút hűs vize, miközben a homlokomon a
déli melegben izzadságcseppek jelentek meg.
A közeli vöröstéglás színház
melletti kávézók teraszán baráti társaságok trécseltek.
A torony nélküli
templommal egybeépült az erődjellegű kolostor.
Gótikus kapuján egy cetli
éktelenkedett a nyitva tartás időpontját közölve.
A városháza az eléültetett
fák és a térkövezett főtér szűkössége okán nehezen fényképezhető.
A környező
házak tarka füzérére, a szép ablakaira és domborműveire is figyelemmel voltam.
A város eseménydús történetéből érdemes tudni, hogy
német telepesek alapítják a XII. században. A Waldstein család birtokolja
1180-tól. Domonkosok 1224-ben nyolc szerzetessel rendházat alapítanak.
Bányászati jogot kap 1340-ben. Arra nem találtam utalást, hogy melyik ércre.
Királyi városokhoz hasonló kiváltságokat kap 1391-ben. A reformáció során a
szerzeteseket és a katolikusokat kiűzik a városból. A zsidókat 1584-ben
utasítják ki. A fehérhegyi csata után a várost az adósság átvállalásával a
Liechtensteinek uralják. Az ellenreformáció során a város új testületének esküt
kellett tenni, hogy a dominikánusokat visszaengedik. Kolostorukat 1623-ban
kijavítják. A XVII. század második felében az inkvizíció boszorkánypereinek következtében a város 25 lakosa lelte halálát. A
várost 1669-ben tűzvész
pusztította el. A XIX. században már jelentős textilipara volt. 1938 -
1945 között a Német
Birodalomhoz tartozott. Az 1939-es népszámlálás adatai szerint
lakosainak száma 15 611 volt. A Beneš-dekrétumok alapján a második világháború után német
lakosságát kitelepítették.
A temetőjében fekvő régi német sírköveinek egy részét 2001-ben
a helyi közszolgáltatási vállalat buldózerrel távolította el, s azok
maradványait egy gödörbe dobálták. Az ügy nagy felháborodást váltott ki, a
csehországi német közösség képviselői tiltakozásukat a prágai német nagykövetségre is eljuttatták. Ezt követően a város
polgármestere a sírköveket a gödörből kiemeltette és egy raktárba szállíttatta.
