Mindenkinek
megvan a kedvenc kikapcsolódási módja. A helyben ülésre kötelezett horgászat és
a partizás távol áll tőlem. A mozgás és a mindig más látni valók iránti vágyás
leküzdhetetlen bennem. A vonatok által legjobban beutazható ország egyike
Csehország, ahol a vasútvonalak sűrűsége ezt lehetővé teszi. Ott minden
párezres településnek van történelmi hangulata, amelyet a gazdag múlt és a
német kultúrához kötődés teremtett meg. Nálunk viszont olyan városok is vannak
szép számmal, amik semmilyen vagy épphogy arra érdemes jellemzővel
rendelkeznek. Ilyenek környékünkön Zalakaros, Fonyód, Balatonboglár,
Balatonlelle, Lengyeltóti, Nagybajom, Zamárdi, Polgárdi, Balatonkenese, Balatonalmádi,
Badacsonytomaj stb.. Megdöbbenést okozva most pályázik Gyenesdiás is a városi
címre.
A
szokásomhoz híven 2013 nyarán a Metropol EN felárra nem kötelezett éjszakai
vonattal indultam a lengyel kocsiba ülve Ostrava – Svinovig. Itt átszálltam a
60 ezer fős Opava - vyhod irányába. Ez a terület Morva – Sziléziának nevezett
része Csehországnak, ahol egykoron a sziléziai nyelvet is beszélték a cseh, a
lengyel és a német mellett. A vörös téglás templomok is tükrözik a kissé más
kultúrát. Opava (Troppau) palotaszépségű városi házai és a várárok virágos
parkja csodálatra méltóak. A belváros nincs távol így hamar egy óra alatt
bejárható. A várost először 1195-ben említik. Városi rangot 1224-ben kapott. Az
osztrákok 1742 és 1918 között tartották uralmuk alatt, ekkor Szilézia tartomány
székhelye volt Troppau néven, és a Szent Szövetség is itt tartotta egyik
kongresszusát. Német náci megszállás alatt állt 1938 és 1945. április 24 között. Itt
működik a Szilézia Egyetem. A város színházát 1805-ben alapították. Az
előadások kezdetben német nyelven zajlottak le.
 |
| kastély |
 |
| Szent Adalbert templom a kastélytól ölelve |
 |
| városháza troli vezetékekkel |
 |
| Sziléziai Egyetem |
 |
| Szentlélek templom |
 |
| Mária Mennybemenetele templom |
 |
| színház a templom mellett |
Innen a
lengyel határ mellett húzódó vasúton az ehhez a tájegységhez, de másik
kerületéhez tartozó Krnov (Jägerndorf) felé tartottam. Az Opava (Oppa) és az
Opavice (Goldoppa) összefolyásánál terül el. Már 1279 óta viseli városi
rangját, de csupán 25 ezren lakják. A XVIII. századtól fejlett a lenvászon
gyártása és kereskedelme, majd a textil- és a ruhaipara. Az eredetileg
reneszánsz kastélyt a XVI. században építteti Georg Hohenzollern, amit 1779-ben
barokk stílusban átépítenek. A város központjában emelkedik a kéttornyú XIII.
századból való eredetileg bencés Szent Márton templom. Szépsége leírhatatlan, a
központban újonnan épült részeket nagyon ízlésesen a környezethez illő módon
tervezték.
 |
| az egykori német többségű területek Csehországban |
 |
| egykori Hohenzollern kastély |
 |
| városháza |
 |
| a XIII. századi Szent Márton templom |
Harmadikként
a mesébe illő szépségű fenyveserdők sűrűjében kanyargó vasútvonalon vonatozva
az e vidékhez tartozó 17 ezer lakosú Bruntál (Freudenthal) városát néztem meg.
A cseh nevéből gondoltam, hogy az még az első német nevéből eredhet ugyanis Brunntal
az Kútvölgyre fordítható. Királyi városi rangra 1213-ban emelik. Majd a
troppaui hercegség részévé válik 1377-től. Mátyás király seregei 1474-ben
ostrommal foglalják el, amely során a várfalainak jó része megsemmisül. Az
1620-as fehérhegyi csata után a császár elkobozza a várost és eladja a német
lovagrend számára. Több mint száz évig bányásznak nemesfémeket, ami nagy
jelentőséggel bírt a város és a térség életében. A XIX. századi iparosítása
főleg a textil- és bőriparban lett erőteljes. A Freudenthal 1919. szeptember
10-től Bruntál néven Csehszlovákia része lett. A Szudéta vidék keretében 1938-ban
a Német Birodalomhoz csatolják. Ezt a második világháború után a német többségű
város lakóin megtorolják a hirhedt Beneš-dekrétumokkal, ami a vagyonuktól való
megfosztást és a kitelepítésüket jelentette. A vasútállomás a belváros
közelében áll, így az hamar bejárható. A várfallal övezett jelenleg barokk
külsejű kastély egy XIV. században épült gótikus vár helyén épült fel egy
sziléziai – morva lovag von Würben által 1560-ban reneszánsz stílusban.
 |
| vasútállomás |
 |
| a XIII. századi 3 hajós Szűz Mária Mennybemenetele templom |
 |
| alapfokú művészeti iskola |
 |
| egykori Würben kastély barokk külseje |
 |
| egykori Würben kastély udvara |
 |
| egykori Würben kastély belülről |
Majd
másfél óra utazást követően a német/cseh építészet remek 110 ezres nagyvárosába
Olmouc (Olmütz, Alamóc) értem. Méltánytalanul kevés időt töltöttem itt. A morva
és cseh múltját követően a város a XIII. századtól fokozatosan elnémetesedik és
Olmütz néven egészen a második világháború végéig németek lakta város volt.
Ekkor őket a városból, ahogy egész Csehszlovákiából, igen brutálisan
kitelepítették. A város német jellege itt is nyomon követhető például a
polgármesterek nevéből is. Történelmi magját a Morva folyó határolja. A központ
a XI. században kezdett kialakulni, mai formáját a XIX. században nyerte el. A
városközpontban a Felső téren (Horní náměstí) található a városháza a XV.
századi olmützi orlojjal (óra) található. Ugyanitt áll a Herkules- és
Caesar-díszkút, valamint a Szentháromság-oszlop, amelyet 1740-ben emeltek.
Jellegzetes műemléke az olmützi érseki székesegyház, a Szent Vencel-dóm, ahol
1469-ben a cseh és morva nemesség egy része Mátyás királyt cseh királlyá
kiáltotta ki. A székesegyházban nyugszik III. Vencel cseh és magyar király,
akit 1306-ban Olmützben gyilkoltak meg, ezzel kihalt a cseh Přemysl-ház. A
városközpont másik oldalán látható a Palacký Egyetem (korábban Ferenc Császár
Egyetem), amelyet 1573-ban alapítottak, 1860-ban megszüntettek, majd új néven,
1946-ban újraalapították. Mátyás királyunk 547 évvel ezelőtt a fejére kapott
cseh koronát, de engem ilyen megtiszteltetés nem ért, így koronámat nem a
fejemen, hanem a zsebemben pénzként hordva jártam a turistáktól zsúfolt utcáit.
A várfala alatt húzódó patakparton a parkjának szépséges fái között a botanikus
kert szélén kanyarodva, futkosó rigókkal kísérve tettem egy félkilométeres
élvezetes sétát. Innen a városháza felé vettem az irányt. Előtte magasodva a
szentháromság szobor is meghatározó szépsége a térnek. Meglepő, de a belsejébe
be lehetett menni. Háromtornyú gótikus katedrálisa egy másik dombon ékesítette
a várost. Meglepetésemre egy orosz ortodox templom is az utamba került, amikor
igyekeztem a városon kívülre a Morava (March, Morva) partját ékesítő hercegi palota
szépségű kolostorba Klaster Hradisko (Kloster Hradisch).
 |
| jezsuita templom |
 |
| a jezsuita templom kapuja |
 |
| a jezsuita templom belülről |
 |
| a Terézia kapu |
 |
| a Szentháromság szobor |
 |
| városháza |
 |
| olmützi orloj |
 |
| Caesar-díszkút |
 |
| Szent Vencel Dóm |
 |
| a dóm belseje |
 |
| orosz ortodox templom |
 |
| Klaster Hradisko (Kloster Hradisch) |
Alaposan
elfáradva a vonaton pihenve Přerov (Prerau) felé robogtam. Fontos vasúti
csomópont Csehországban. A gyönyörű állomás szomorú események színhelye volt
1945. június 18-án, amikor a csehszlovák hadsereg részeg katonái 265, a
kitelepítés után visszatérni szándékozó főként német és magyar nemzetiségű
ártatlan dobsinai lakost lemészároltak. A 44 ezres hangulatos város magja nem
az állomás mellett fekszik közvetlen, hanem a Felső tér (Horní náměstí)
környékén. Itt találhatóak a XV. századból származó árkádos házai és az egykori
vár helyén épült kastélya is. A Podeibrad elleni háború tartama alatt több
ízben Mátyás királynak volt lakóhelye. Az egykori városfalak részlegesen
megmaradtak. Az első írásos említése Preraunak 1141-ből származik. Királyi városi
rangra 1256-ban emelték. A második világháború vége felé 1945. május 1-én itt
robbant ki a náci ellenes přerovi felkelés, amelyet elfojtottak. Helikopteres
katasztrófát élethűen ábrázoló dekoráció hívta fel a figyelmemet egy ház
tűzfalán. Ezt azóta már eltávolították. A cseh légierő helikopteres alakulata
és a katonaság egyik kiképzőközpontja a város. A Morava (March, Morva) és a
Bečva (Betschwa) erőteljes árvíze 1997-ben elöntötte a várost.
 |
| vasútállomás |
Estébe
hajlóan utolsó célként a Keszthely nagyságú 21 ezres Vyškov (Wischau) érkeztem.
Lepusztult állomásépülete miatt senki ne gondolja, hogy a város is ilyen lenne.
Az ízlésesen felújított főtere - mint a többi cseh/morva város -, példát
mutathatott volna a Balaton parti Keszthely vezetőinek és akkor nem építenek
drága pénzért förtelmes vibrátorokra emlékeztető dolgokat a Fő térre a templom
elé, ami megbotránkoztatja a helyieket és a turistákat egyaránt.
 |
| Keszthely, Fő tér (Vibrátorok tere) |
Wischaut
először 1141-ben említik meg. Ettől fogva egészen a XVIII. századig az olmützi
püspökség birtoka. A XIII. századtól német nyelvszigetnek számított. Lakói a XVIII.
század végéig fokozatosan elnémetesednek. A második világháborúban ezért
csaknem teljesen elűzik őket.
 |
| városháza |
