Gornja Radgona (Oberradkersburg)

Miután a kettészakított város osztrák oldalát Radkersburgot megnéztük a Mura hídján átsétáltunk a Szlovéniában lévő felébe. A kávézó terasza melletti lépcsősoron lépkedtünk a szépen felújított várhoz. 

A kapusorompó mögötti parkból a szemközti Radkersburg óvárosa és a dombos táj látványa tárult elénk. 

Legelésző szamarak mellett értünk a külső várkapuhoz. 

Az előudvarban esküvőkre bérelhető öt szép autó várta a jelentkezőket. Nekünk napra pontosan 29 évvel ezelőtt volt a mienk, de akkor még Ladát használtunk ilyen célra. 

A belső udvaron a vár bérlője egy svájci állampolgárságú szlovén a belépőjegy mellé pezsgővel kínált minket a jeles évfordulónk megtudtával. 

A háromszintes várat végigjárva a berendezések, szobák mindenütt az esküvőre, nászéjszakára voltak berendezve. Örömünkre a Muravidéki Magyar Rádió adása volt hallható az egyik lakosztályból miközben csodáltuk a baldachinos ággyal berendezett bútorzatát.

A várból a Szent Péter katolikus templom felé jöttünk le és a belvároson át tértünk vissza a Mura hídra azon pedig Ausztriába.

Autónkba ülve újra a határhoz közeledve Laafelden álltunk meg egy szép muskátlis ház előtt. A szomszédos területen tenyésztett dámvadak pihentek, szemben vele pedig régi prés áll a gazdaság előtt. 

A város Oberadkersburg (régi magyar nevén Felsőregede) 1919-ben, az első világháborút követően lett elszakítva Ausztriától, Radkersburgtól, amelynek addig elővárosa volt.

Német, magyar és szlovén neve is a déli szláv Radigoj személynévből származik, eredeti jelentése Radigoj vára volt.

Egy 1182-es oklevél említi elsőként, 1265-ben már vásártartási jogot, 1299-ben városi rangot nyert. Ekkor épült Gornja Radgona első jelentősebb épülete, a Várdombon álló erődítmény. A település megerősített helyként kulcsszerepet kapott a Magyarország ellen létesített délkeleti védelmi zónában. Mátyás király hódításai révén 1480-tól tíz éven át a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott. Az Oszmán Birodalom elleni harcok idején újból megerősítették. A XVIII. században több parasztfelkelés is kitört a környéken. A XIX. század végére egyre feszültebbé vált a viszony a környéken lakó szlovén parasztság és a városban élő német nyelvű polgárság között. Az első világháború végén az újonnan szerveződő délszláv hadsereg szállta meg a várost. A Mura északi partjáról a német nyelvű polgárok felkelése miatt a délszláv csapatoknak ki kellett vonulniuk, a déli parton fekvő Oberradkersburg (Gornja Radgona) azonban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett.  A második világháború után a város már egyöntetűen szlovén nyelvűvé vált, a két szomszédos állam fagyos viszonya miatt. Az első világháborúban hídját felrobbantották, majd 1932-ben újjáépült, de 1945-ben újból felrobbantották, amit 1968-ig nem is építették újjá. Az ekkor megnyílt határátkelő ismét közelebb hozta egymáshoz az ikerváros két részét. 

Radkersburg a kettévágott város

A Muravidékről érkeztünk Sicheldorfon át Radkersburgba, a 3100 lakosú osztrák kis városba. Tulajdonképpen úgy, mint Komárom egy kettévágott város, amelyet az első világháború utáni békediktátum szakított szét. Mi mind a két felét az osztrákot és a szlovént is megnéztük.

Az óvárost még teljesen körbe veszi a XIII. század végén emelt védőfal, amelyet akkor a Magyarország ellen létrehozott erődrendszer részeként építettek.

A lecsapolt vizesárok helyén parkolót is kialakítottak, amit mi ki is használtunk. A történelmi városkép komoly helyreállítási munkákat követően lett újra egységes, mivel a második világháború harcai során a város 321 házából csak 4 maradt épen. Lassú sétával egy jó óra alatt bejárhatók az utcái.

A kopott gótikus (1395) ágostonrendi remetetemplomba nem lehet bemenni, mert azt ma borospinceként használják.

A Miasszonyunk barokk templom viszont nyitva volt, amely egy belső téren található. Az utca szintről a boltív alatt közelítettük meg.

A közelében áll egy reneszánsz részleteket mutató ház. Mellette egy másik boltívsor alatt jutni ki a főtérre. 

A sarkán áll a városháza. Tornyának első három szintje gótikus, a felső szint az 1806-os tűz után lett barokk stílusban újjáépítve.

1680-as Mária-oszlop 

Másutt is előbukkannak faragott ablakkeretek és szép kapuzatok, de ezek jó része másolat, mivel pótolni  kellett a második világháborúban elpusztultak helyett.

1583-as reneszánsz Herberstorff-palota

1583-as reneszánsz Herberstorff-palota

A belső városfal szakaszai, tornyai néhol előbukkannak.

A XIV. századi gótikus, háromhajós Keresztelő Szent János-plébániatemplom tornya eredetileg egy bástyából lett átalakítva.

A polgárházak között lassú sétánkkal a Mura felé indultunk, hogy annak hídján a város elcsatolt felét is megnézzük. Erről egy másik részben írok.

evangélikus templom Radkersburg

Nádasdy palota

Mura híd Radkersburgnál

Bad Radkersburg (szlovénül Radgona, régi magyar nevén Regede) osztrák város a Délkelet-stájerországi járásban. A Mura partján fekszik, szemben vele, a szlovén oldalon található ikervárosa, Gornja Radgona. Neve a déli szláv Radigoj személynévből származik, eredeti jelentése Radigoj vára volt. Radkersburg első írásos említése 1182-ből származik. II. Ottokár 1265-ös urbáriumában már mezővárosként szerepel. A várost I. Albert német király uralkodásának idején precízen áttervezték. A 15. század második felében a régió sok nehézséget élt át, de a város az 1469-es Baumgartner-felkelést és Mátyás magyar király tízéves megszállását (1480-90 között) viszonylag épségben vészelte át. A 16. századi török háborúk során Radkersburg kulcsszerepet kapott a Mura völgyének védelmében, erődrendszerét az olasz Domenico dell'Allio vezetésével modernizálták és megerősítették. Az 1880-as évektől kezdve kiéleződött a Radkersburgot lakó német és a környéken lakó szlovén nyelvű polgárok közötti viszony. Az első világháború lezárása után a várost megszállta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság hadserege, ám a német nyelvű lakosság 1919 februárjában kitört felkelése után a délszlávok a Mura déli partjára vonultak vissza. A Wehrmacht 1941-ben Radkersburgból kiindulva támadta Jugoszláviát. Amikor 1945. április 15-én a szovjet Vörös Hadsereg elfoglalta a város déli felét, a visszavonuló német katonák pedig felrobbantották a Mura hídjait. A háború után a jugoszláv oldalon élő német nyelvű lakosságot kitelepítették Ausztriába, a Mura két partján lévő államok között két évtizedig igen fagyos volt a viszony. A szlovén és az osztrák városrész közötti hidat csak 1969-ben nyitották meg újból. Az 1970-es években Radkersburgban hévizet tártak fel, amelyre később komoly termálturizmus épült. 2007. december 21-én, a schengeni egyezmény kiterjesztésével megszűnt a két Regede közötti határellenőrzés, azóta a szlovén és az osztrák városrész ismét egyre szervesebb egységet alkot.