Az idei első kiruccanásomat Balatonszentgyörgyről az Alföldre apai őseim földjére Orosházára tettem. Egyikük emlékét utcanév is őrzi. Jó ismerősömmel indultam, aki a navigátor és a beszélgetőtárs funkciót kapta. A balatoni autópályáról Enyig irányába tértünk le és Dunaföldvárnál gurultunk át a Duna hídján. Az út minősége sokkal rosszabb lett az Alföldön. Kecskemétet kikerültük a Mercedes gyár felé. Ledöbbentünk az üzem brutális méretét látva. A Kunság felé vettük az utunkat. Még IV. Béla idején érkeztek, a mongolok elől menekülve ide az ótörök nyelvű kunok, először 1239-ben, majd 1246-ban. Kiskunfélegyháza belvárosában pöttömnyi autómnak egy parányi parkolási helyet találtunk. A csodálatos szecessziós városháza uralja 1911 óta a Petőfi teret.
A jeles költőnk szobra 1922 óta áll Kiskunfélegyházán. Eredetileg Segesváron lett felállítva 1897-ben, de ki kellett onnan menekíteni az 1916-os román betörés idején. Az ifjú Petrovics (Petőfi) Sándor már ötévesen koptatta az iskolapadot. Itt Kiskunfélegyházán ment először iskolába, de csak vendégként járt be a római katolikus elemibe egy ideig 1828 elején. A szobor hátterében áll a város szülöttjéről elnevezett Móra Ferenc Művelődési Központ. Az épület egy részében kormányablak működik, ahol a várakozók között átpréseltük magunkat a mosdó ingyenes használatára.
A tér másik oldalán 1820 óta az egyszintes klasszicista Hattyú-ház fehérlik, amely az oromdíszéről kapta a nevét. Két mészárszéknek is biztosítottak helyet. Az egyik első bérlő Petrovics István Petőfi Sándor édesapja volt.
A díszburkolatos tér másik végében magasodik a barokk Sarlós Boldogasszony plébánia. A sárga falai és fehér szobrai között a tűzfigyelő tornácos tornya a pontos időt is mutatja. A helyiek Öregtemplomnak is nevezik, mert ez Kiskunfélegyháza legrégebbi épülete, amelyet 1761-ben szenteltek fel.
Hétfő lévén nem reméltük, hogy a Kiskun Múzeum nyitva lesz. Szerencsénkre tévedtünk. Alapítása 1902-re vezethető vissza, de mostani helyére 1939-ben költözött az egykori Kiskun Kapitányság épületébe. A barokk épületegyüttes 1753-ban épült, majd a főépületet átalakítva emeleti részt kapott.
A Kiskun Kerület Kapitányság székházában hivatal és különálló épületben tömlöc működött. Itt őrizték fogva Rózsa Sándort is.
A tömlöc mögött áll egy fehérre meszelt, lapátos kunsági szélmalom, ami darabokban lett idehozva és újraépítve.
A nagyon vegyes és érdekes kiállítási anyagot kellő részletességgel nem tudtuk végignézni, mert nekünk még Békés vármegyében volt elintézni valónk aznap.
A 28 ezer lakosú város elhagyása előtt az 1880-ra felépült kéttornyú, neoreneszánsz Szent István templomot jártuk körbe. Belső szépségének alaposabb megtekintését a zárt üveges ajtó akadályozta meg. Az első világháborúban, mint oly sok templomból innen is elvitték a harangokat és az orgonasípokat fegyverkészítés céljából. Majd csak 1923-ban pótolták ezeket. Kiskunfélegyházán hat jó állapotú kereklámpás Zsigulit és kockalámpás Ladát láttunk. Tudtommal itt erre szakosodva valakik jó érzékkel felújítják ezeket a veteránkorú autókat.
Kiskunfélegyházáról keletre Csongrád kikerülésével a Tisza parti Szentesre tartottunk. Két összeérő tere körül vannak a legjelentősebb épületei a 24 ezer lakosú város centrumában. Mi a Szent Erzsébet térnél az 1911-ben épült járásbíróság közelében parkoltunk le.
Szemben áll a városháza, amelynek létesítését a középületek közül a legelsők között határozták el, de különböző okok miatt mégis szinte utoljára 1911-re valósult meg.
A Városháza másik oldala már a Kossuth térre néz, ahol az 1883-ban épült neoreneszánsz vármegyeháza áll. (Szentes 1878 – 1950 között Csongrád vármegye székhelye volt.)
Mellette a református általános iskolát találjuk.
Pár lépésre az 1808-1826-ban kora klasszicista stílusban épült református nagytemplom áll. Tornyának kupolája mentén alulról alig lázhatóan tűzfigyelő körerkély van.
Néhány méterre a macskaköves Kiss Bálint utcában az 1910-ben épült klinkertégla díszítésű épület a református imaház és udvarán a lelkészlak. A lelkészlak nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak.
Az utca végén találjuk az 1890-ben épült kora eklektikus stílusban a volt úri kaszinót. Jelenleg zeneiskola működik benne.
Visszatérve a Kossuth térre a Petőfi utca (egykori Úri utcza) elején találjuk a Petőfi Szállót, ami 1898-ban szecessziós stílusban épült. Az épületben egy 500 személyt befogadó színházterem működik, amit Tóth József szentesi születésű színészről neveztek el.
A Kossuth tér rejtettebb sarkában épült Szent Miklós tiszteletére 1786-ban módosabb görög családok által az ortodox templom. A háborús viszonyok miatt 1726-ban jó pár görög család Magyarországra menekült, amelyek közül Szentesen is többen letelepedtek.
A városi könyvtár 1872-ben a dombra épült zsinagógából lett kialakítva a felújítás után.
Nagymágocs irányába vettük az utunkat. A tolna megyei Mágocstól nagyon messze van ez a falu. Az út tele volt traktorról lepotyogott földdarabokkal, ezért lassabban kellett haladnunk. Az 1897-ben épült Károlyi kastélynál álltunk meg rövid pihenőre. A szociális intézményként működő úri építményt csak úgy járhattuk körbe a 41 hektáros parkban, hogy a kapunál a portásnál feliratkoztunk.
A szomszédos Orosháza nevezetességei nagyon szerények. Nekem apám és felmenőinek származási helyét jelenti. Jeles személyek voltak köztük, így utca név is őrzi egyikőjük emlékét. Átruccantunk a szomszédos Csorvásra, ahol a veterán autómhoz néhány alkatrészt vettem. Innen fordultunk vissza a Balaton irányába. Csongrádba már sötétbe értünk. A központjában a Fő utcát sok kocka épület szegélyezi, így látnivalót nem igen találtunk.
