utazások: Vasvár

A téli időre egyáltalán nem emlékeztető 2014 február végi napon Vas megye egykori székhelyét a négyezer lakosú kisváros nevezetességeit néztem meg a kollégámmal. A köd felszállása után 10:24 órára értünk a vasvári vasútállomásra. Ez nem a MÁV, hanem a Nyugat – Dunántúlon a GySEV / Raaberbahn vonalán fekszik. E közlekedési társaság Magyarországon és Ausztriában működik jelenleg 435 kilométeres pályahálózatot fenntartva.

A perontól a forgalmas 8 számú főúton átjutva 10 perc alatt elérni a Rába hordalékkúpjára épült városközpontot.

tűzoltóság

városháza

A kívülről egyensárga katolikus templom belülről pompázatos barokk belsővel kápráztatja el a betérőket.

Szent Kereszt felmagasztalása templom

A hozzáépült egykori domonkos – rendi kolostort erőd jellegűvé teszik a vastag falaiban látható lőrések nyomai, ami a néhai török elleni harcokban volt hasznos.

Egy részében a szerzetesi élettel kapcsolatosan és helytörténeti emlékekből rendeztek be múzeumot.

vasvári sánc makett

A közelben áll az új és szép kivitelű kultúrközpont.

Polgárházainak tetszetős sorát - a hatvanas években a múlt iránt érzéketlen szocialista korban - lebontásokkal tették tönkre. A helyükbe épült egyhangú házakat mára igyekeztek homlokzatdíszekkel feljavítani, ami néhol giccsesen hat.

Innen a szemközti dombon a különös formájú kilátóhoz mentünk át, ahonnan a város panorámája tárult elénk.

A közeli tölgyesben szabadtéri színpad épült.

Mellette a völgybe vezető ösvényen és lépcsősoron a Szentkúti kápolnához jutni.

A csodatévő forrástól a csónakázó – tóig a kálvária mellett értünk le. A nádassal benőtt partról kis fahídon átsétáltunk az apró szigetre, ahol a város kulcsát tartó Kigyókirály szobor emlékeztet egy helyi legendára.

A termálfürdő szabadtéri medencéje mellett elhaladva a temetődombra kanyarodtunk. A kápolnát övező sírköveken magyar és német vezetéknevek is olvashatóak.

Az idősek otthona szépen felújított saroképülete felé lépkedtünk.

Innen legalább 3 km sétányira van a rönkökből épült vasvári sánc, ami egykoron a belső gyepűhatárt védte a honfoglalást követően a nyugati támadásoktól.