A remek ehrenburgi szállásunkon már reggel 6 óra körül ébredeztünk, ahogy a Nap sugarai körvonalazták az Alpok csúcsait. A konyhai tévében a sok olasz csatorna mellett néhány német nyelvűre is ráakadtam. Az egyik speciálisan a térség szépségeit mutatta folyamatosan. Ezt figyelve Lalival a napi kirándulásunk tervét is kidolgoztuk. Először a frissített időjárás jelentést tanulmányoztuk. A hegyekbe még csöpörgős, felhős időt mutatott. Ebből adódóan városnézés lett vonatozással a napi program. A volt szállásunktól 4 percre van a vasútállomás. Szabadjegyünkkel az Eisack folyó mentén húzódó három dél-tiroli várost néztük meg. A folyó szintje a teljes hosszában szabályozva van duzzasztóművekkel, amelyek elektromos energiát termelnek. A korábban rendszeresen pusztító árvizek a beavatkozásokkal megszűntek. Franzenfeste / Fortezza fából épült vasútállomását körbejártuk, amíg a másik vonatra átszálltunk. A vágányok mentén többszintes erődrendszer épült itt a 1833-1838 között Ferenc császár idején.
Legdélebbre mentünk az autonóm terület fővárosának számító 106 ezer lakosú Bozen-be (Bolzano). Sajnos miután az első világháború után Olaszországhoz csatolták az erőszakos olasz betelepítések hatására 26 százalékra csökkent a német nyelvű lakosság aránya és most pedig a migránsoké nőtt meg.
Bozen / Bolzano a római időkben egy kis faluból várossá nőtte ki magát. A második városalapítás 1027-ben történt ezúttal a trient-i püspök építtette ki a kereskedővárost. Az Itáliát a dél-német területekkel összekötő fő kereskedelmi útvonalon épült város fénykora a XV. – XVI. századra esik, ekkor épült ki a ma is látható óvárosa. Itt találkoztak az augsburgi és a velencei kereskedők.
Bozen oszlopos vasútállomása akár, mint nálunk Győrben a belvárosnál terül el.
A Városháza tér irányába lassan araszoltunk, hisz a házak homlokzata, stukkói és falfestményei nagyon figyelemre méltóak. Sokukon zárt erkélyek is kidomborodnak, amikből az utca forgalma figyelhető ablaknyitás nélkül.
A koleraoszlopot az 1836-os járvány 216 áldozatának és betegeinek állították 1909-ben.
A ferences kolostor XIV. századi kerengője és freskói a keresztény kultúra szép emlékei.
A többi belvárosi utcán végig sétáltunk, amelyek hangulatát a színes házak gyöngysora tette széppé.
A Pfarrplatz (Plébánia tér) közepén a vörös kőből épült dóm áll. A városképet meghatározó 62 m magas gótikus tornya csak 1519-ben lett kész. A templom épületét korábbi, román stílusú maradványokra emelték a XIII. század végétől. Az egységes gótikus stílusú épület 1420 körül lett kész. Az eredetileg plébániatemplomként működő egyházi épület 1964-ben lett székesegyház, amikor a püspökség székhelye Brixen-ből Bozen-ba költözött.
A templom előtti téren (Waltherplatz) a legnagyobb német ajkú középkori dalnok, Walther von der Vogelweide emlékműve áll.
Az óváros főutcája Laubengasse kelet-nyugati tengelyű. A nyílegyenes, szűk utca keskeny, magas, zömmel középkori vagy barokk eredetű házai alatt végig árkádok húzódnak az Obstmarkt-ig (Gyümölcs piac). Ez egyben a város fő bevásárló utcája is. Ebben a sétálóutcában találhatóak a legnevesebb helyi és nemzetközi üzletek, a divattól a könyveken át a helyi termékekig. A szépen díszített egykori polgárházak közt néhány helyen szűk kis közök vezetnek át a párhuzamos utcákba.
A gyümölcs piacon átaraszoltunk és még erősebben koncentráltunk az értékeinkre.
A Museumstrasse (Múzeum utca) az archeológiai és a helytörténeti múzeumhoz vezet. Az előbbiben Ötzi a jégbe fagyott 5300 éves ember maradványai és rekonstruált viasz figurája is látható. Hétfő lévén szünnap volt, így nem volt módunk bejutni.
Bozen kisebbik folyójának a Talfer itteni hídján átléptünk az olasz negyedbe. A túlparti téren áll a Mussolini kezdeményezésére épült római stílusú diadalív. Az olaszok diadalittas győzelmét volt hivatott szolgálni, amit a német lakosság rühell.
A Talfer parkos töltésén, a sétányon pár száz méterre a város körüli egyik szőlőbirtok közepén álló Maretsch várkastélyra tekinthettünk. A legrégebbi része a XII. századból ered, de mostani reneszánsz formáját 1570-ben nyerte el.
A lépcsőn lemenve újra az óvárosba értünk le, ahol a Szent Szív kéttornyú neoromán templomára lettünk figyelmesek, majd a domonkosok templomára. Kívülről meglehetősen dísztelen gótikus stílusú templom 1498-ban lett kész a dominikánus kolostor mellett. A háromhajós csarnoktemplom fő látnivalói a szép bordás mennyezet, és a kórus felől elérhető Szt. János-kápolna (Johanneskapelle) amelynek falai, mennyezete szinte maradéktalanul megőrizte XIV. század közepi, pompázatos freskóit.
A vasútállomáson még volt közel egy órányi várakozási időnk, amit kihasználtunk és a szomszédos buszállomás végéről induló sífelvonóhoz tettünk egy kanyart. Magas hófedte csúcsokra nem visz fel. A végállomása Oberbozen-ben 1221 m magasan van, ahol hegyi villamossal pár km-t tovább lehet utazni. Ebenhof megállótól 4 km-nyi sétával különös természet alkotta földpiramisok láthatók.
Következő városnéző helyszínünk Bozen-ból a 22 perces vonatozás után a Dél-Tirol közepén fekvő 5200 lakosú Klausen (Chiusa) lett. A régi állomásépület fölött a város nevezetessége a püspöki vár bukkan fel.
Kis gőzös szerelvénye áll magányosan az első vágány melletti területen.
A monarchia kori épületek előtt elhaladva az Eisack folyó első hídján átmenve értük el a városkaput, ami szorosan az Apostol templomhoz simul.
Klausen fent van a "legszebb olaszországi városok" listáján. Az óváros egy keskeny szűk utca. Minden háza a dél-tiroli építészet lenyűgöző történelmi öröksége.
Közepén a Plébánia téren a Szent András gótikus templom áll, amely egy román kori másik alapjaira épült a XIV. században. A templom utolsó megmaradt védőtornya XV. századi.
A sétát a főutcán folytatva a Tinne térre értünk, ami Klausen második tere, de már a Felsővárosban. A tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején Klausen számos művésznek adott otthont, főleg Németországból, amely a mi Szentendrénkhez hasonlítható.
A város és a Säben kolostor környéke már Krisztus kora előtt lakott volt. Majd 800 és 1000 között Säben fontos püspökség lett, de a X. századra a hatalom székhelye Brixenbe költözött. A säben-i bencés kolostor jelentős hatással volt Klausen városára. A püspöki váron belül a kolostor 1687-ben alapított bencés apácazárda volt. A helyén egykoron római kori település állt, amelyre a középkorban püspöki vár épült. Mi sajnos nem gyalogoltunk fel, hanem másnap másik kiruccanásunk alkalmával autóval igyekeztünk feljutni hozzá, de közvetlen felvezető út csak gyalogos van az óvárosból, ezért mi csak távolról, hátulról tudunk pár fotót készíteni időnk hiányában.
A gyönyörű óvárosból a városkapu előtti pecsenyesütöde előtt ültünk le falatozni. A folyó partjáról feltotyogó kacsák lestek minket, mint újabb vendégeket és csapatostul megjelentek előttünk ételt kunyerálni. Itt erre ők szakosodtak a verebek és galambok helyett.
A nap utolsó városnézése a 23 ezer lakosú Brixenben (Bressanone) lett, ami vonattal Klausenből 7 percre elérhető. A szép régi stílusú vasútállomás itt is szürke kövekből épült.
Az óváros egykori védőfalából rövid szakaszok maradtak meg, mert azok vonalán tarka házak húzódnak. A városkapukból háromra bukkantunk rá. A nyugati Sonnentor kettős boltíve tűnt fel először. Nem mentünk át alatta, mert először az óvárost kívülről jártuk körbe. Majd északról a Säbener Tor városkapu előtt haladtunk el.
Lépteinket a Weissenturmgasse (Fehértorony utca) kockakövein folytattuk. A Szent Mihály plébániatemplom 1459-ben emelt 72 m magas tornyáról kapta a nevét az utca. Tűzmegfigyelési célból 1910-ig őrség pásztázta fentről a várost. A templom helyén egy 1038-ban felszentelt román stílusú volt. A mostani 1503-ban felszentelt késő gótikus eredetű, de belsejét 1750 körül barokkosították és freskókkal gazdagították. Orgonája is pazar aranyozottságban ragyog.
A plébánia templom és a székesegyház között az egykori zárt temető van. Sírok már 1793 óta nincsenek viszont az árkádokban egyházi személyek és nemesi családok tagjainak díszes sírkőlapjai sorakoznak.
A Dóm téren a városháza és az ikertornyos dóm eleganciáját is nagyon vonzónak találtuk. Még a kilencszázas években épült az első templom, amely számtalan átalakításon esett át az éppen akkor uralkodó kor ízlésének megfelelően. Végleges formáját 1758-ban nyerte el.
A katedrális déli részén található az ősi kolostor, ami a román kor előtti komplexumból származik. A freskó festés a kolostor gótikus átalakítása után kezdődött fokozatosan a XV. század során.
A kerengő másik kijáratán, ami a templomhajó mögötti kaputorony alatt van ismét kiérni a Weissenturmgasse-ra (Fehértorony utca).
Pár házzal odébb a hittudományi egyetem fenséges palotája magasodik. A portástól engedélyt kaptunk, hogy belső udvarát és az abból nyíló templomában a barokk egyházi építészet remekét megcsodáljuk.
A szűk utcákban a házak tetejéig tekintgettünk, mert a homlokzatok teljes szépsége lenyűgözött minket. Több helyen kopott freskók is feltűntek, amik a történelmi hangulatot tovább fokozták.
Brixen püspöki palotájának belső pazar udvarát és termeit nem maradt időnk megnézni. Majd legközelebbi utunkon feltétlenül pótoljuk ezt.
A vasútállomásra leérve még a szürkület előtt egy Meran-ba tartó korszerű vonatot sikerült a hegyek hátterével lefotóznom miközben az behaladt. A mellékvágányon a pályaépítés munkagépe parkolt. Hetven perces utazással Franzenfestén való átszállással értünk vissza kényelmes ehrenburgi szállásunkra.
Keress a további 8. részre!
https://kirandulastippek.hu/del-tirol/bolzano-del-tirol-fovarosa
https://www.suedtirolerland.it/de/highlights/burgen-schloesser/festung-franzensfeste/
https://de.wikipedia.org/wiki/Franziskanerkloster_Bozen
https://en.wikipedia.org/wiki/Maria_Himmelfahrt_(Bolzano)
https://www.suedtirolerland.it/en/highlights/castles-mansions/mareccio-castle/
https://en.wikivoyage.org/wiki/Klausen_(South_Tyrol)
https://www.youtube.com/watch?v=I4zAAmf-AjY
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bressanone
https://www.suedtirolerland.it/de/highlights/museen-ausstellungen/museum-im-weissen-turm/
https://de.wikipedia.org/wiki/Pfarrkirche_St._Michael_(Brixen)
https://de.wikipedia.org/wiki/Brixner_Dom
